Brill Azriel
| Brill Azriel | |
| Született | 1778 Sasvár[1] |
| Elhunyt | 1853. február 3. (74-75 évesen)[1] Pest |
| Foglalkozása | rabbi |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brill Azriel (Sasvár, 1778 – Pest, 1853. február 3.) rabbi.
Élete[szerkesztés]
Hollandiából származó családból apja vándorolt Magyarországra, és Sasváron (Schossberg) telepedett le. Itt született Brill Azriel. Testvérei szülővárosuk után a Schossberger nevet vették fel és bátyjától, az 1832-ben elhunyt Eliezer Schossbergertől ered a báró Schossberger család.[2] Ő megtartotta eredeti Brill nevét.
Elsőként Ezékiel Landau prágai jesivájában tanult, majd Budán Münz Mózes, Pesten Boskovitz Wolf előadásait hallgatta. Mindig „a legnagyobb tisztelettel említette legnagyobb mesterét, Benedikt Márkus nikolsburgi rabbit”.[3] Héberül, németül, latinul tudott, és később magyarul is kiválóan megtanult.
Pesten működött a 19. század első felében. 1814-től, az első pesti felekezeti iskolában oktatott hébert, számtant és földrajzot, emellett a Pesti Izraelita Hitközség jegyzői teendőit végezte. 1813-tól Oppenheimerrel együtt dáján (rabbisági ülnök),[4] majd a négyfős pesti rabbiság elnöke volt.[5] Fia, Brill Sámuel Lőb követte tisztségében.
Műve a Hadrasz Kódes, amely Misna-traktátusokat magyaráz és német fordítással lát el. Ezen kívül több, a szertartásokra vonatkozó munkát írt és egy naptárt adott ki. 1821-ben a budai Egyetemi Nyomda kiadta Brill Azriel tollából héber nyelven Magyarország geográfiai leírását és rövid történetét Ein ha-aretz („Az ország látképe”) címmel.[6] 1846-ban Pest vármegye jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki neki, mert a pesti izraelita község második rabbijaként a zsidó vallásúak megyénél letett esküjének esküformáját magyarra fordította.[7]
A budapesti Király utca 12. számú, ún. Gömöry-házban a második emeleten bérelt lakást, ahol fiával lakott egészen haláláig, lakásuk alatt, az első emeleten imaterem volt.[8]
75 éves korában hunyt el, a később felszámolt Váci úti temetőben volt eredetileg a sírja. „Egyenes ember volt, kiváló bíró, aki nem ismerte a részrehajlást – melyről sírverse is megemlékezik: »Igazsággal ítélt szegények felett, de kimondta az igazat a nagyok előtt is«. Brill rabbi felügyelete mellett működtek a – Münz által sokat kritizált – kóser éttermek és ivók is, melyek akkoriban sorban nyíltak meg Pesten.”[4][9]
Sírját a Váci úti temető felszámolásakor áttelepítették:
„Nyolc sírdomb emelkedik a váci-úti temető közepében: az egykori rabbik egykori híveik közt és mindegyre ritkul a hívek sora. Szállítják őket egymás után nyugalmuk új helyére, a rákoskeresztúri temetőbe. Vallási törvényünk megkívánja, hogy a szellemi vezetők hűlt tetemei legutolsóknak maradjanak a földben, mely egy ideig pihenőt nyújtott nekik és híveiknek. Néhány hét múlva kiürül az egész temető s utolsóknak szállítják el a nyolc férfiúnak maradványait az új temetőbe, hogy ott pihenjenek tovább. Az exhumálást a pesti szentegylet vezetősége különös dísszel és figyelemmel fogja elvégezni...”[10]
1910. szeptember 12-én temették a nyolc rabbit (Wahrmann Izrael, Oppenheimer Simon Ben Dávid, Brill Azriel, Brill Sámuel, Kunitzer Mózes, Bach József, Schwab Löw, Meisel Farkas Alajos) ünnepélyesen a Kozma utcai izraelita temető „rabbi-parcellájába”.[11][12]
Jegyzet[szerkesztés]
- ↑ a b Magyar-Zsidó Szemle (magyar nyelven)
- ↑ Magyar nemességet (1863), 1890-ben tornyai praedikátummal báróságot szereztek.
- ↑ Dr. Löwinger Adolf: Brill Azriél Magyar-zsidó Szemle 16. 1899, 3. szám, 272–278. o.
- ↑ a b Cseh Viktor:Nyüzsgő élet a halál csendes kertje helyén – Mozaikok az egykori Váci úti zsidó temetőből. 2018. január 8.
- ↑ Herzog Manó: Brill Sámuel Lőw. 1814−1897. In: Magyar-Zsidó Szemle, 1927. 5–6. szám. Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötven éves jubileumára 1877−1927. II. kötet, 277−281. o. Idézett hely: 277. o.
- ↑ Dr. Dán Róbert: A nyomtatott héber könyv Magyarországon. In: Scheiber Sándor (szerk.): Évkönyv − Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1970. (Budapest, 1970) 222–230. o. Idézett hely 225. o.
- ↑ Múlt hetekben téve le egy izraelita az itteni megyénél a törvényes esküt első ízben magyarul. Honderü, 4. évf. 1846. 7. szám, Nyárutó (augusztus) 18. 139. o.
- ↑ Komoróczy Géza (szerk.): Jewish Budapest. Monuments, Rites, History – Atlantic Studies on Society Change 101. (Budapest, 1999), 83, 113, 176. o.
- ↑ Sírfelirata héberül. Magyar-Zsidó Szemle 19. 1902 2. szám, 136. o.
- ↑ Dr. Groszmann Zsigmond: Temető látogatás. (A váci uti temetőben nyugvó rabbik.) Egyenlőség, 1910. 1910-08-14. 33. szám
- ↑ Nagy temetés. Egyenlőség, 1910-09-11, 37. szám, 8–9. o.
- ↑ Dezse Balázs:Felbecsülhetetlen kincsek, benőtt sírboltok – bejártuk a Kozma utcai izraelita temetőt. We love Budapest, 2016. március 22.
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 139. o. Online elérés
- Dr. Löwinger Adolf: Brill Azriél. Magyar-zsidó Szemle 16. 1899, 3. szám, 272–278. o.
