Boér Elek (jogász, 1872–1952)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 157.181.25.100 (vitalap) 2020. április 8., 21:36-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (regis)
Boér Elek
Életrajzi adatok
Született1872. november 26.
Maroscsapó
Elhunyt1952. január 8. (79 évesen)
Újfehértó
Ismeretes mintjogász
GyermekekBoér Elek
A Wikimédia Commons tartalmaz Boér Elek témájú médiaállományokat.

Boér Elek (Maroscsapó, 1872. november 26.Újfehértó, 1952. január 8.) magyar jogtudós, jogpolitikus, kutatási területe a közigazgatási jog.

Életpályája

Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári, a bécsi és a berlini jogi egyetemeken végezte 1893-1897 közt. Sub auspiciis regis jog- és államtudományi doktori oklevelét 1898-ban kapta meg a kolozsvári egyetemen. Egyetemi magántanári kinevezést kapott 1906-ban, majd 1910-ben egyetemi tanár a kolozsvári egyetemen. A trianoni békeszerződés után a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Szegeden nyert elhelyezést, itt Boér Elek 1921/22-ben a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszéket vezette. 1922. augusztus 25-én nyugdíjazták, utódja Ereky István lett. Boér ezután Budapesten folytatta jogászi és politikusi pályáját, majd 1926-1931 közt a Washingtoni hármas vegyes döntő bíróságnál képviselte Magyarországot. A Közigazgatási bíróság ítélőbírája 1926-tól, majd 1940-ben elnöke.

1919 és 1932 közt mintegy 56 előadást tartott különböző nemzetközi konferenciákon a magyar és az európai kisebbségi egyházak helyzetéről, a békeszerződések revíziójáról és a Népszövetség működéséről.

1951-ben jogtudós fiával, ifj. Boér Elekkel együtt kitelepítették Újfehértóra, mindketten ott haltak meg tragikus körülmények közt, az apa 1952-ben, fia két év múltán, 1954-ben. A Rákosi-korszak áldozatai lettek.

Kötetei

  • A porosz község ... szervezete. Kolozsvár, 1898. 46 p.
  • A közigazgatási bíráskodás czéljáról, tárgyköréről és szervezetéről. Tanulmány a közigazgatási jog köréből; Politzer, Bp., 1903
  • Közigazgatási bíráskodás. Tanulmány a közigazgatási jog köréből; 2. kiad.; Grill, Bp., 1907
  • Magyar közigazgatási jog. Általános rész; szerzői, Kolozsvár, 1908
  • Törvényhatósági önkormányzatunk és közigazgatási bíróságunk hatáskörének kiterjesztése; Magyar Jogászegylet, Bp., 1908 (Magyar jogászegyleti értekezések)
  • Magyar közigazgatási és pénzügyi jog. 1. Általános rész; Grill, Bp., 1912
  • A közgazdaságtan rendszere és a politika; MTA, Bp., 1943 (Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből U. S.)

Források