Bokody Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gklein2018 (vitalap | szerkesztései) 2021. január 18., 16:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Bokody Antal
Született1837. szeptember 28.
Szentes
Elhunyt1902. október 2. (65 évesen)
Békéscsaba
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokody Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bokody Antal (Szentes, 1837. szeptember 28.Békéscsaba, 1902. október 2.)[1] színész, színigazgató.

Pályafutása

Bokody István szűcs és Ádám Anna fiaként született. Tanítóként dolgozott, majd 1858-ban Szegeden kezdte színészi karrierjét Szabó József társulatában. Főként operettbuffo és apaszerepekben tűnt fel, egyszerűen, közvetlenül és természetesen játszott. Molière-szerepekben kitűnő volt. Felesége miatt vidéken maradt, habár Nemzeti Színház többször is szerződtetni szerette volna. 1867-ben a rendezéssel is megpróbálkozott. 1870 és 1875 között mint színigazgató működött. 1874-ben bérelte a Budai Színkört és az Istvántéri Színházat, azonban vállalkozása megbukott, így később megint színész lett. Halálát szervi szívbaj okozta. Felesége Máté Róza volt.

Molière-szerepei

  • Harpagon (A fösvény)
  • Tartuffe, Argan (A képzelt beteg)

Fontosabb szerepei

  • Nagyzájtai Zajtay István (Gaál J.: A peleskei nótárius)
  • Mukányi (Csiky Gergely)
  • Florence (Erckmann–Chatrian: A két Rantzau)
  • Timót Pál (Csiky Gergely: Proletárok)
  • Schwartz (Sudermann: Otthon)

Fontosabb művei

  • Zsidó Sári (1881)
  • Angyalcsinálók (1882)

Működési adatai

1862: Békéscsaba; 1863: Hubay Gusztáv; 1864: Reszler István; 1865: Hubay Gusztáv; 1866: Fehérváry Antal; 1868–70: Kocsisovszky Jusztin; 1875–77: Sztupa Andor; 1877: Némethyné; 1878: Krecsányi Ignác; 1879: Kolozsvár; 1880: Erdélyi Marietta; 1881: Jakab Lajos; 1882: Aradi Gerő; 1883: Jakab Lajos; 1884: Nagy Vince; 1885: Aradi Gerő.

Igazgatóként: 1886: Munkács; 1887: Léva; 1888: Rimaszombat; 1889–91: Kőbánya; 1891: Gyulafehérvár; 1892: Topolya; 1893–95: Lőcse; 1895: Nyíregyháza; 1896: Brassó; 1897: Ungvár; 1898: Lugos; 1899: Orsova; 1900: Baja; 1901: Tata.

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.