Bognár Stefánia

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegybot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 14., 11:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (műfordító→ műfordító AWB)
Bognár Stefánia
Élete
Született1937. november 22. (86 éves)
magyar Rábahídvég, Magyarország
Elhunyt2023. április 25. (85 évesen)
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Bognár Stefánia (Rábahídvég, 1937. november 22. –) kortárs magyar költő.

„ A kódolt tudás oly hatalmas,

Hogy nincs szükség iskolákra.
Istenem, hol a palatábla?
De a word sem fog jobb sorsra jutni,
Elavul, mint a bölcső és a cucli,
S a „rokon” sem jelent semmit,
Nem számít a vér-kapcsolat.
Már mindent szabad.

”
– Bognár Stefánia: Az értelem tragédiája (részlet)

Magánélete

Matematika–fizika–ábrázoló geometria szakos tanárként dolgozott a vasvári gimnáziumban, a körmendi főiskolán- Majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (ma Savaria Egyetem) tevékenykedett, ahol főiskolai adjunktus volt (1974-től főiskolai docens), analízist és elemi matematikát oktatott.[1] Több mint harminc irodalmi antológiában jelentek meg írásai.

Költői munkássága

Pedagógusként nem alkotott irodalmi műveket, de oktatói tevékenységét befejezve nyugdíjazása után verseket és más irodalmi alkotásokat kezdett írni. Az első időben az íróasztalfióknak alkotott, később azonban vállalta a művészi megmérettetést és a nyilvánosságot. Folyóiratokban és antológiákban publikált és saját kötetei is megjelentek. Bognár Stefánia alkotásainak egyik gyakori versformája a szonettkoszorú.[2][3] Több irodalmi díjat nyert a Batsányi-Cserhát Művész Kör tagjaként. 2009-ben megválasztották a Miskolci Irodalmi Rádió legjobb szerzőjévé. Szépség című szonettkoszorúja 2011-ben az Őszidő pályázaton kiemelt minősítést nyert Tatabányán.[4]

Költészetéről

„ Aforizmáiban sajátosan ötvöződnek a matematika és a poézis erényei. Létképletei pontosak, mélyértelműek; ha a gondolatfutam úgy kívánja, akkor metszően ironikusak, ha másként, akkor finoman árnyaltak, lírai rajzolatúak. Akárcsak a „szerzőtárs”, Tombor Balázs míves rajzai. Bognár Stefánia megtanulta e komoly, frappáns műfaj remekíróitól – antik auktorok, középkori bölcselők, modernkori filozopterek – az „ismerd meg önmagad” imperatívuszát. Ezért tud és mer szellemes lenni: „Vigyázz, nehogy sajnáljanak azért, amiért irigységet vársz!” ”
– Balázs Tibor költő, műfordító, irodalomtörténész, az Accordia Kiadó és a Littera Nova Kiadó vezetője a Létképletek című kötetről

Antológiák

  • Antalfy István, A. Vadász Piroska: Kláris antológia '08 - Kláris antológia sorozat, Uránusz Kiadó, 2008., ISBN 978-963-9599-75-8[5]
  • Balogh József, Nagy János: Párversek - Vas megyei költők antológiája, Városkapu Kiadó, 2005,
  • Balázs Sándor, Szabó Zsolt: Szonettek - főhajtás Faludy György emléke előtt, Csongrád, Raszter Könyvkiadó & Nyomda, 2010, ISBN 978-963-801-360-6[6]

Kötetei

  • Emberé az álmodás, Accordia Kft, Budapest, 2004, ISBN 9639502634
  • Tűz-tükrök, Accordia Kft, Budapest, 2005, ISBN 9638341254
  • Szabálytalan szivárvány - hét szonettkoszorú, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 9789639643116
  • Létképletek - 365 aforizma, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2007, ISBN 9789639643154
  • Szerelem királyi korban - Versdráma, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 9789639643260
  • Semper Vireo, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 9789639643420
  • Párhuzamos görbék - Bognár Stefánia és Balázs Tibor közös kötete, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 9789639643611
  • A jelen örök. Négysorosok; Littera Nova, Bp., 2016

Irodalmi elismerései

  • Cserhát Művészkör – József Attila oklevél
  • Cserhát Művészkör – Art-díj (2010)[7]
  • Cserhát Művészkör – Kiváló költő
  • Irodalmi Rádió – legjobb szerző (2009)[8]

Jegyzetek

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bognár_Stefánia&oldid=22506892”