Bognár Stefánia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bognár Stefánia
Született1937. november 22.
Rábahídvég
Elhunyt2023. április 25. (85 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Bognár Stefánia (Rábahídvég, 1937. november 22.2023. április 25.) magyar költő, matematikatanár.

A kódolt tudás oly hatalmas,

Hogy nincs szükség iskolákra.
Istenem, hol a palatábla?
De a word sem fog jobb sorsra jutni,
Elavul, mint a bölcső és a cucli,
S a „rokon” sem jelent semmit,
Nem számít a vér-kapcsolat.
Már mindent szabad.

– Bognár Stefánia: Az értelem tragédiája (részlet)

Szakmai pályafutása[szerkesztés]

Matematika–fizika–ábrázoló geometria szakos tanárként dolgozott a vasvári gimnáziumban, a körmendi főiskolán- Majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolán (ma Savaria Egyetem) tevékenykedett, ahol főiskolai adjunktus volt (1974-től főiskolai docens), analízist és elemi matematikát oktatott.[2] Több mint harminc irodalmi antológiában jelentek meg írásai.

Költői munkássága[szerkesztés]

Pedagógusként nem alkotott irodalmi műveket, de oktatói tevékenységét befejezve nyugdíjazása után verseket és más irodalmi alkotásokat kezdett írni. Az első időben Eleinte az íróasztalfióknak alkotott, később azonban vállalta a művészi megmérettetést és a nyilvánosságot. Folyóiratokban és antológiákban publikált és saját kötetei is megjelentek.

Alkotásainak egyik gyakori versformája a szonettkoszorú.[3][4] Több irodalmi díjat nyert a Batsányi-Cserhát Művész Kör tagjaként. 2009-ben megválasztották a Miskolci Irodalmi Rádió legjobb szerzőjévé. Szépség című szonettkoszorúja 2011-ben az Őszidő pályázaton kiemelt minősítést nyert Tatabányán.[5]

Költészetéről[szerkesztés]

Aforizmáiban sajátosan ötvöződnek a matematika és a poézis erényei. Létképletei pontosak, mélyértelműek; ha a gondolatfutam úgy kívánja, akkor metszően ironikusak, ha másként, akkor finoman árnyaltak, lírai rajzolatúak. Akárcsak a „szerzőtárs”, Tombor Balázs míves rajzai. Bognár Stefánia megtanulta e komoly, frappáns műfaj remekíróitól – antik auktorok, középkori bölcselők, modernkori filozopterek – az „ismerd meg önmagad” imperatívuszát. Ezért tud és mer szellemes lenni: „Vigyázz, nehogy sajnáljanak azért, amiért irigységet vársz!”
Balázs Tibor költő, műfordító, irodalomtörténész, az Accordia Kiadó és a Littera Nova Kiadó vezetője a Létképletek című kötetről

Antológiák[szerkesztés]

  • Antalfy István, A. Vadász Piroska: Kláris antológia '08 – Kláris antológia sorozat, Uránusz Kiadó, 2008 ISBN 978-963-9599-75-8[6]
  • Balogh József, Nagy János: Párversek – Vas megyei költők antológiája, Városkapu Kiadó, 2005
  • Balázs Sándor, Szabó Zsolt: Szonettek – főhajtás Faludy György emléke előtt, Csongrád, Raszter Könyvkiadó & Nyomda, 2010 ISBN 978-963-801-360-6[7]

Kötetei[szerkesztés]

  • Emberé az álmodás, Accordia Kft, Budapest, 2004 ISBN 9639502634
  • Tűz-tükrök, Accordia Kft, Budapest, 2005 ISBN 9638341254
  • Szabálytalan szivárvány – hét szonettkoszorú, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639643116
  • Létképletek – 365 aforizma, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2007 ISBN 9789639643154
  • Szerelem királyi korban – Versdráma, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2008 ISBN 9789639643260
  • Semper Vireo, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2009 ISBN 9789639643420
  • Párhuzamos görbék – Bognár Stefánia és Balázs Tibor közös kötete, Littera Nova Kiadó, Budapest, 2011 ISBN 9789639643611
  • Perseidák. Válogatott és új versek, 1997–2013; Littera Nova, Bp., 2013
  • A jelen örök. Négysorosok; Littera Nova, Bp., 2016
  • Zenélő névjegy; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2017
  • Időutazás; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2019
  • Kék rózsa; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2020
  • Hullámzás; Irodalmi Rádió, Miskolc, 2022

Irodalmi elismerései[szerkesztés]

  • Cserhát Művészkör – József Attila oklevél
  • Cserhát Művészkör – Art-díj (2010)[8]
  • Cserhát Művészkör – Kiváló költő
  • Irodalmi Rádió – legjobb szerző (2009)[9]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]