Bodajki-tó
| Bodajki-tó (Tófürdő) | |
.jpg) | |
| Ország(ok) | Magyarország |
| Hely | Fejér megye |
| Típus | gyógyvíz |
| Átlagos mélység | 2–2,5 m |
| Települések | Bodajk |
| Elhelyezkedése | |
 Bodajki-tó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 18° 14′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 22″, k. h. 18° 14′ 10″ | |
Bodajki-tó
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodajki-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bodajki-tó Fejér megyében, Bodajk mellett található természetes gyógyforrások által táplált tó.
Történelem
A bővizű források gyógyvizét már évszázadok óta ismerték, s hasznosították. A balneológusokat már a 18. században foglalkoztatta a bodajki források eredete és a víz vegyi összetétele, melyre a szakemberek figyelme különösen a móri földrengések után terelődött rá. A források magnéziumot és szabadszénsavat tartalmazó vize a Dunántúlon lejátszódó utóvulkáni tevékenység bizonyítéka.
A tó vizének összetételéről az első szakvélemény 1765-ben született, amely megállapította, hogy a vízben nagy mennyiségben található az úgynevezett szappanföld –, melynek köszönhetően a bodajki asszonyok szappan és tisztítószerek nélkül tudták habfehérre mosni ruháikat –, s a tavat tápláló források vize magnéziumon, szénsavon, s a szappanföldön kívül sziksót, vasat, lúgsót és még egyéb ásványi anyagokat is tartalmaz. A víz tulajdonsága még, hogy kiváló vegyi összetétele, csak felmelegítve hasznosul.
A tavat tápláló források vize különösen a reumatikus megbetegedésekben, fizikai és szellemi kimerültségben, különféle női betegségekben szenvedők számára hoz gyógyulást.
A tó üdülőhellyé való fejlesztése a 19. században kezdődött el. A bodajki fürdő legismertebb bérlője és 19. századi felvirágoztatója a rangos középnemesi családból származó fővárosi ügyvéd és Pest első közjegyzője, székelyhídi Szekrényessy József (1811-1877) volt. Szekrényessy Széchenyi István belső munkatársaként titkára volt a Nemzeti Kaszinónak és Lovaregyletnek, de nevéhez köthető a Pesti Zeneakadémia hegedűtanszakának alapítása, ugyanakkor első sporttudosítónkat is benne tisztelhetjük. Fia, Szekrényessy Kálmán (1846-1923) volt az első magyar úszó, első magyar sportlap alapító és a Balaton első átúszója (Siófok-Füred, 1880.).
A fővárosiak ünnepelt "Kis Széchenyije" (e nevet a legnagyobb magyar munkásságának továbbvitele miatt tiszteletből ragasztották rá Szekrényessy Józsefre kortársai) híressé vált többek között számos fővárosi bérleménye és azok kulturális célú hasznosítása okán. (Margitsziget, Császárfürdő, Lóversenytér, Rudas fürdő, Orczy-kert, Laszlovszky-major, régi Fűvészkert, Rumbach fürdő, Vígadó stb.). A bodajki fürdőt hosszú időn át bérelte és fejlesztette.[1]
A II. világháború után
A környéken folyó szénbányászat hatására azonban a tavat tápláló források elapadtak. 1992-ben a tavat rendbe hozták, és egy 170 m mélyre fúrt kútból kezdték mesterségesen táplálni, így újból fürdőhellyé vált, a nyári szezonban strandként működött.[2] Telente leeresztették, és csak annyi vizet hagytak benne, hogy korcsolyázásra alkalmas legyen. A bányászat megszűnését követően ugyanakkor a karsztvízszint újból megemelkedett, ezért a tófürdő körbebetonozott medencéjének aljának burkolatát felszedték, hogy a víz itt, és ne a környező ingatlanok területén törjön fel. A természetes vízpótlás azonban algásodást, hínárosodást váltott ki, ami ellen többféleképpen (amúrok betelepítésével, 2015-től vízforgató beépítésével) próbáltak védekezni.[3] 2017-ben az önkormányzat csaknem 150 millió forint uniós támogatást nyert a tó és környéke infrastrukturális felújítására.[4]
Jegyzetek
- ↑ (Révai Nagy Lexikona 17. kötet, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái Bp. 1909. XIII. kötet 622-623. p.p., Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam. Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből V. kötet ISBN 963 218 3169
- ↑ Szezonra kész a Tófürdő - már röplabdázni is lehet (magyar nyelven). Bodajk, 2009. június 11. (Hozzáférés: 2017. július 15.)
- ↑ B. Kiss László: Megint a régi lehet a bodajki tófürdő (magyar nyelven). feol.hu, 2015. augusztus 11. (Hozzáférés: 2017. július 15.)
- ↑ 380 millió Ft fejlesztési támogatás Bodajkon (magyar nyelven). Bodajk, 2017. április 28. (Hozzáférés: 2017. július 15.)
Források
- Németh Béla: A bodajki tó története, Bodajk története I., Székesfehérvár, Extra Média Nyomda, 2003
További információk
- Fellegi Imre. 8. A bodajki tó, Fejezetek Bodajk múltjából (magyar nyelven). Bodajk: Bodajk Önkormányzata (1995). ISBN 963 03 3913 7. Hozzáférés ideje: 2017. július 15.
