Bihari Mór (ügyvéd)
| Bihari Mór | |
 | |
| Született | Neumann Mór 1860. április 25. Érkeserű |
| Elhunyt | 1926. január 24. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1886, jogtudomány) |
| Halál oka | agyvérzés |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (16. parcella, 2. sor 39. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bihari Mór, születési nevén Neumann Mór (Érkeserű, 1860. április 25. – Budapest, Terézváros, 1926. január 24.)[1][2] ügyvéd, író, könyvkiadó.
Élete
Neumann Sámuel és Reismann Sára fiaként született. Középiskoláit Nagykárolyban és Debrecenben végezte; az egyetemet Budapesten hallgatta. 1886-tól gyakorló ügyvéd volt Budapesten. Első művével (Cicero élet- és jellemrajza) a debreceni városi kaszinó által a Kazinczy Ferenc születésének napjára kitűzött pályadíjat nyerte el; megjelent a debreceni kollégium Heti Közlönyében (1879.). 1879-ben Budapestre költözvén, Tarnóczy álnév alatt több költeménye jelent meg a szépirodalmi lapokban és büntetőjogi közleményei a jogi szaklapokban.
A 20. század elején arra vállalkozott, hogy a korabeli folyóiratokból a fellelhető naplórészleteket, verseket és elbeszéléseket összegyűjtse Szendrey Júliától. A fellelt műveket – köztük huszonhat verset – jegyzetekkel ellátva 1909-ben jelentette meg két kötetben.[3] Mivel Szendrey Júlia verseit azóta sem adták ki önálló könyv formájában, a verseket tartalmazó kötet máig a legteljesebb válogatásnak tekinthető.[4]
Halálát agyvérzés okozta. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (16. parcella, 2. sor, 39. sír)[5]
Munkája
- A czukoradó története Magyarországon. Jutalmazott pályamunka. Bpest, 1883. (Különnyomat a Nemzetgazd. Szemléből.)
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 139/1926. folyószáma alatt.
- ↑ Pesti Hírlap, 1926. január 26.
- ↑ Petőfiné Szendrey Júlia költeményei és naplói. Összegyűjtötte: Bihari Mór. Budapest: Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat. 1909. in Petőfi-Könyvtár, 7. sorozatszerkesztő: Endrődi Sándor és Dr. Ferenczi Zoltán, valamint Petőfiné Szendrey Júlia eredeti elbeszélései. Összegyűjtötte: Bihari Mór. Budapest: Kunossy, Szilágyi és Társa Könyvkiadóvállalat. 1909. in Petőfi-Könyvtár, 8. sorozatszerkesztő: Endrődi Sándor és Dr. Ferenczi Zoltán
- ↑ Gyimesi Emese: Szendrey Júlia versgyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. Irodalomtörténeti Közlemények, CXVI. évf. 1. sz. (2012) 83–91. o. arch ISSN 0021-1486 Hozzáférés: 2017. december 25.
- ↑ Elhunytak felsorolása nevük szerint
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar zsidó lexikon
- PIM
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916-1918. Ötödik kiadás. Bp., Légrády Testvérek, [1916].
- Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.