Be–6
| Be–6 | |
 | |
| A kijevi Ukrán Állami Repülési Múzeumban kiállított Be–6 | |
| Funkció | haditengerészeti felderítő-, járőr-, torpedóvető és tengeralattjáró-elhárító repülőgép |
| Gyártó | Berijev, Szovjetunió |
| Gyártási darabszám | 123 |
| Ár | na. |
| Személyzet | 7 fő + 40 fő egyéb utas (katonák, kémek, stb.) |
| Első felszállás | 1947 |
| Szolgálatba állítás | 1948 |
| Méretek | |
| Hossz | 23,5 m |
| Fesztáv | 33 m |
| Magasság | 7,45 m |
| Szárnyfelület | 120 m² |
| Szárnykarcsúság | na. |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 18 827 kg |
| Max. felszállótömeg | 29 000 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 2 db Svecov AS–73TK 18 hengeres csillagmotor |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 415 km/h (1800 m-en) |
| Hatósugár | ~2500 km (3100 m-en) |
| Hatótávolság | 3100 m-en: 4900 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 6100 m |
| Emelkedőképesség | na. |
| Szárny felületi terhelése | na. |
| Tolóerő-tömeg arány | na. |
| Üzemanyag–tömeg arány | na. |
| Maximális túlterhelés | ~ +6 g |
| Avionika | |
| Rádiólokátor | Galsz |
| Katapultülés | nincs |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 5 db 23 mm-es NR–23, vagy NSZ–23 gépágyú, ebből 3 db távvezérelt (Galsz radarral). |
| Fegyverfelfüggesztő pontok | 8 db |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Be–6 témájú médiaállományokat. | |
A Be–6 (NATO-kódja Madge) a Berijev-tervezőirodában (OKB–49) az 1940-es évek második felében kifejlesztett, teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, sirályszárnyú, futóművel nem rendelkező, csillagmotorokkal ellátott, hétszemélyes, elsősorban tengeri felderítő- és járőrfeladatkörre kifejlesztett, torpedóvető és tengeralattjáró-elhárító, nagy hatótávolságú repülő csónak. Továbbfejlesztett változata a Be–12.
Története
Gyártás
A kínai gyártmányokat már légcsavaros gázturbinákkal szerelték.[1]
Típusváltozatok
Be–6TR
Be–6M
Be–6SZSZ
Be–6PLO
Jegyzetek
Források
Monográfiák
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Be–6 témájú médiaállományokat.