Beöthy Leó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Beőthy Leó szócikkből átirányítva)
Beöthy Leó
Született1839.
Nagyvárad
Elhunyt1886. január 5.
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaközgazdász
SablonWikidataSegítség

Beöthy Leó (Nagyvárad, 1839Budapest, 1886. január 5.) miniszteri osztálytanácsos és az országos statisztikai hivatal aligazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, szociológiai, közgazdasági és statisztikai író, A Hon című lap közgazdasági rovatvezetője.

Élete[szerkesztés]

Szülővárosában három latin iskolát végzett és édesatyja, Beöthy Sándor helytartótanácsos eleintén egy ex pap nevelőt tartott mellette; alig tizennégy éves korában magára hagyatva, a könyvolvasás szenvedélyének, nyelvek tanulásának és a szépirodalomnak élt. 1867-ben, mindjárt a kiegyezés után a földmivelés- ipar- és keresk. miniszteriumba lépett és 1877. január 22.-én cimzetes osztálytanácsossá neveztetett ki. 1883. április 23.-án valóságos osztálytanácsos és a magyar országos statisztikai hivatalnak aligazgatója lett; az utolsó években elmebetegség tünetei mutatkoztak nála. A Magyar Tudományos Akadémia 1877. május 24.-én választotta levelező tagjai sorába. György Endre tartott fölötte emlékbeszédet az Akadémiában.

Munkái[szerkesztés]

  • Utazás a föld központja felé. Regény. Verne Gyula után ford. Pest, 1865. Két kötet. (2. kiadás. Budapest, 1878.)
  • Egy jegyző orra. Szerelmi történet a mult századból. Regény About Edmund után ford. Pest, 1865.
  • Természet ellen. Regény. Rahel után ford. Ugyanott, 1864. Két kötet.
  • Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1867-ben. Uo. 1868. (Hivat. Statist. Közlem. I. 4.)
  • A kereskedelem Uo. 1869. (Statist. Előadások 6.)
  • Magyarország áruforgalma Ausztriával és a külfölddel 1869-ben. Uo. 1871. (Hiv. Statist. K. IV. 3.)
  • Magyarország bányászata 1868–69. években. Uo. 1872. (Hiv. Statist. Közl. V. 2.)
  • Magyarország bányászata 1870–71-ben. Uo. 1873. (Hiv. Statist. Közl. VI. 1.)
  • Juda, Izrael és Aram. Tört. tanulmány. Bpest, 1874. (Értek. a tört. t. kör. IV. 3.)
  • A bankügy elmélete, különös tekintettel a jegybankkérdésre és hazai viszonyainkra. Uo. 1875. (a m. tud. akadémia által jutalomban részesült.)
  • Magyarország bányászata 1872–73-ban. Uo. 1875. (Hiv. Statist. K. VII. 5.)
  • Magyarország statisztikája. Zsebkönyv. A IX. stat. nemzetközi congressus alkalmából a m. kir. stat. hivatalban szerkesztette Keleti Károlylyal. Uo. 1876.
  • Nemzetlét. Tanulmány a társad. tudomány köréből. Uo. 1876. (Ism. Bud. Szemle XI.)
  • A társadalom keletkezéséről. Uo. 1878. (Értek. a társad. tud. kör. V. 3. Székfoglaló.)
  • Magyarország vasútai 1876-ban. Uo. 1879.
  • Magyarország vasútai 1878-ban. Uo. 1880.
  • A társadalmi fejlődés kezdetei. Uo. 1882. (A m. tud. akadémia által a Marczibányi-jutalomban részesült. Ism. Századok 1883. Nemzetgazd. Szemle 1883.)

Az orsz. statisztikai hivatal Évkönyveit és Hivatalos Közleményeit mintegy tizenkét évig nem csak maga szerkesztette, de részben ő is írta. Piso című szomorújátékát kinyomatta, azonban a teljes kiadást maga semmisítette meg.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Magyar néprajzi lexikon. Főszerk. Ortutay Gyula. Bp., Akadémiai Kiadó, 1977-1982.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919.
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Zsigmond Gábor: Beöthy Leó. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.