Berillium-formiát
| berillium-formiát | |
| |
| berilliumion | |
| |
| formiátion | |
| Más nevek | berillium-metanoát |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 1111-71-3 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C2H2BeO4 |
| Moláris tömeg | 99,12 g·mol−1 |
| Sűrűség | g·cm−3 |
| Oldhatóság (vízben) | lassan hidrolizál |
| Oldószerei | oldhatatlan szerves oldószerekben[1] |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | romboéderes hR81[2] |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | nagyon mérgező, egészségre veszélyes, környezetre veszélyes[3] |
| R mondatok | R49 R25 R26 R36/37/38 R43 R48/23 R51/53 |
| S mondatok | S45 S53 S61 |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
A berillium-formiát egy szervetlen kémiai vegyület, képlete C2H2BeO4. A hangyasav berilliumsója.
Előállítása[szerkesztés]
Berillium-hidroxid 50%-os töménységű hangyasavban oldásával:
Vagy hangyasav és berillium-oxiacetát reakciójával:
Vagy vízmentes hangyasav és vízmentes berillium-klorid reakciójával, amiben hidrogén-klorid is keletkezik:[4][5]
Tulajdonságai[szerkesztés]
Anhidrátként fordul elő. Lassan berillium-oxiformiáttá, szén-dioxiddá és vízzé bomlik:[6]
Vízben oldva lassan hidrolizál.
Források[szerkesztés]
- ↑ Kenneth A. Walsh: "Beryllium chemistry and Processing", ASM International (2009). S. 124.
- ↑ Sabrowsky H. (1971). „Zur Darstellung und Kristallstruktur von Tl2O”. Zeitschrift fur anorganische und allgemeine Chemie 381 (3), 266. o. DOI:10.1002/zaac.19713810305.
- ↑ A [1] tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul).
- ↑ H. Funk, F. Römer: "Über die Reaktion einiger wasserfreier Chloride mit wasserfreier Essigsäure und Ameisensäure" in Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie 1938, 239(3), S. 288-294. doi:10.1002/zaac.19382390308
- ↑ G. B. Feild: "Reactions of Beryllium Chloride. Normal and Basic Organic Salts of Beryllium" in J. Am. Chem. Soc. 1939, 61(7), S. 1817–1820 doi:10.1021/ja01876a050
- ↑ H. Hendus, H. D. Hardt: "Über die orthorhombische Modifikation von Berylliumoxyformiat" in Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie 1954, 277(3-4), S. 127-128. doi:10.1002/zaac.19542770303.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Berylliumformiat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.