Berend Iván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2021. március 15., 09:06-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (üres sorok törlése)
Berend Iván
Született1924. április 20.
Budapest
Elhunyt2006. február 21. (81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaSchönberger Veronika.
(h. 1944–2006)
Gyermekeikét gyermek:
Beáta (1946)
János (1951)
Foglalkozásaközgazdász
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Közgazdaságtudományi Egyetem (–1949)
KitüntetéseiAkadémiai Díj (1982)
SablonWikidataSegítség

Berend Iván (Budapest, 1924. április 20.Budapest, 2006. február 21.) közgazdász, egyetemi tanár, az MTA doktora.

Életpályája

Szülei Berend (Reich) Lajos és Frank Mária bőrdíszműves. Apját kisgyermekkorában elvesztette. Felesége 1944-től Schönberger Veronika iskolaigazgató. Leánya: Berend Beáta (1946. március 15.) középiskolai tanár, filozófus; fia: Berend János (1951. július 24.) autószerelő.

A Magyar Közgazdaság-tudományi Egyetemen közgazdász oklevelet szerzett (1949), az MKKE-n doktorált (1958), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (1962), doktora (1978).

A Mérnökszakszervezet osztályvezetője (1947–1948), a Tudományos Folyóiratkiadó igazgatóhelyettese (1948–1949). Az Országos Tervhivatal Műszaki Fejlesztési Főosztály Közgazdasági Csoportjának vezetője (1949–1954). A Földművelésügyi Minisztérium (FM), ill. a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) Beruházási Politikai Osztályának vezetője (1954–1968). Az OT Beruházási és Építési Főosztály Mérlegosztályának vezetője (1968–1971), az Országos Tervhivatal Távlati Tervezési Főosztályának főosztályvezető-helyettese (1971–1985). A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Intézete tud. tanácsadója (1986-tól). Az MKKE-n a beruházás gazdaságtana tárgy előadó tanára (1953-tól), címzetes egyetemi docens (1965–1979), címzetes egyetemi tanár (1979-től). Az MSZMP KB Pártfőiskola előadója (1957-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1956–1962: megszakítással). FAO-, KGST- és EGB-programok szakértője. Agrárökonómiával, elsősorban a mezőgazdasági beruházások hatékonyságával, a beruházási tevékenység és az ezzel összefüggő fejlesztési politika kérdéseivel, a tőkeigényesség, a munka technikai felszereltsége és a munkatermelékenység összefüggéseivel, mezőgazdasági növekedéselméletekkel foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a magyar gazdaság növekedési pályáinak elemzése, a gazdasági fejlődés nem gazdasági feltételeinek feltárása, hosszú távú lehetőségeinek számbavétele terén.

Fontosabb művei

  • A műszaki fejlesztés tervezése. (Többtermelés, 1953)
  • A mezőgazdasági építkezésekről. Niklai Ádámmal. (Statisztikai Szemle, 1955)
  • Nagyüzemi feltételek és jövedelmezőség a szövetkezeti gazdálkodásban. Többekkel. (Közgazdasági Szemle, 1957)
  • A termelőszövetkezetek beruházásai. Kappéter Ivánnal. (Mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemi kiskönyvtára. 10. Debrecen, 1957. 2. átdolgozott kiadás Budapest, 1961)
  • Mezőgazdasági beruházások. (Belpolitikai Szemle, 1959)
  • A termelőszövetkezeti építkezések néhány gazdasági vonatkozású kérdése. (Magyar Építőipar, 1959)
  • A termelőszövetkezetek építési beruházásainak helyzete. (Agrártudomány, 1959)
  • Az élő és tárgyiasult munka arányának változása a mezőgazdaságban. Kandidátusi értekezés (Budapest, 1962)
  • A szocialista mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának kiépítése. Tananyag az MSZMP gazdaságpolitikai tanfolyama számára. (Budapest, 1963)
  • A mezőgazdasági beruházások gazdaságossága és hatékonysága. (Közgazdasági Szemle, 1963)
  • Az üzemfejlesztési terv és a beruházások kapcsolata a termelőszövetkezeteknél. (Pénzügyi Szemle, 1966)
  • Beruházás a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságokban. Monográfia. (Budapest, 1968)
  • A beruházások állami irányítása, népgazdasági tervezése. Az MSZMP KB Pártfőiskola jegyzete. (Budapest, 1968)
  • Mezőgazdasági építészet. Többekkel. (A Mérnöki Továbbképző Intézet előadásai. Budapest, 1968)
  • Relative Capital Intensity of Food Production and Industry. Benet Ivánnal. (Acta Oeconomica, 1969)
  • Az élelmiszergazdaság fejlesztésének eszközigénye. Benet Ivánnal. (Gazdaság [folyóirat], 1969)
  • A beruházási piac helyzetéről. (Közgazdasági Szemle, 1970)
  • Az eszközigényesség alakulásáról. (Közgazdasági Szemle, 1971)
  • A termelési adóalap- és beruházásigényessége a KGST-országokban. Huszár Józsefnével, Rabi Bélával. (Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1971)
  • A beruházások népgazdasági tervezéséről. (Közgazdasági Szemle, 1972)
  • Fejlesztési politika hosszabb távon. Gazdasági fejlődésünk és az állóeszköz-igényesség kapcsolata. (Gazdaság [folyóirat], 1974)
  • Long-Range Development Policy – Interrelations between Economic Development and Capital Intensity. (Acta Oeconomica, 1974)
  • A beruházási rendszer. (Közgazdasági Szemle, 1975)
  • Fejlesztési-beruházási politika. (Közgazdasági ismeretek. Budapest, 1975)
  • Az eszközigényesség változása Magyarországon. I–II. köt. Monográfia és doktori értekezés is. (Az Országos Tervhivatal kiadványa. Budapest, 1977)
  • Eszközigényesség és fejlesztési politika. Monográfia. (Budapest, 1979 angolul: 1989)
  • Fejlesztéspolitikai dilemmák, megújítási korszakok. (Gazdaság [folyóirat], 1981)
  • The Renewal Cycle of Fixed Assets under the Conditions of the 1980s in Hungary. (Acta Oeconomica, 1983)
  • Az infrastruktúra szerepéről a gazdaság fejlődésében. (Gazdaság [folyóirat], 1985)
  • Capital Intensity and Development Policy. (Budapest, 1985 japánul: Kyoto, 1989)
  • A technika gazdasági abszorpciója. (Magyar Tudomány, 1987)
  • Növekedési pálya és tőkeigényesség. (Közgazdasági Szemle, 1988)
  • A fejlődés nem gazdasági tényezőinek szerepnövekedése. (Magyar Tudomány, 1991)
  • Gazdasági növekedés, átalakulás, átlényegülés. Transzformáció, transzfiguráció. (Magyar Tudomány, 1992)
  • Hungary’s Growth Path. Transformation or Transfiguration of the Growth Path. (Acta Oeconomica, 1993)
  • A növekedési pályaváltás motívumai Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1995)
  • Az ezredforduló utáni magyar gazdaság kondíciói. (Új növekedési pálya felé. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Szerk. is. Bélyácz Ivánnal. A Janus Pannonius Tudományegyetem kiadványa. Pécs, 1997)
  • Az ezredforduló utáni magyar gazdaság. I–II. köt. Tanulmányok. (Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából. Pécs, 1997)
  • A gazdasági növekedés a kétezredik évben is folytatódik. (Magyar Tudomány, 2000)
  • Gazdasági növekedés. Az ezredfordulói magyar gazdasági változások és történelmi hátterük. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Gazdálkodástani Doktori Iskola tananyaga. (Pécs, 2002).

Díjak, kitüntetések elismerések

Források

  • Berend Iván.: Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997. (A századvég magyarsága 4.)
  • Halálhír. Meghalt Berend Iván. (Új Dunántúli Napló, 2006. márc. 27. és Népszabadság, 2006. ápr. 8.).
  • Berend Iván. Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
  • Berend Iván. Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, válogatta, szerkesztette. A. Gergely András et al. Bp., Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
  • Berend Iván. Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996.
  • Berend Iván. Pályakép. Névpont. Kozák Péter. 2013. Berend Iván - Névpont 2021 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2021. március 4.)