Benjámin (keresztnév)
A Benjámin[1] héber eredetű bibliai férfinévből származik. Jelentése: a jobb (jobb kéz) fia (בִּנְיָמִין Binjámín) vagy jobbom fia (בֶּן־יְמִינִי Ben-jemíní), ebből átvitt értelemben: a szerencse fia.[2][3] Női párja: Benjamina.
A Benjámint gyakran társítják a „legkisebb” jelzőhöz, mivel a bibliai Jákób legkisebb fia volt. Genealógiai értelemben a nemzetség, család, ág stb. legfiatalabb férfi tagja vagy a fiatalon meghalt családtag megnevezése. A megnevezés a bibliai eredetre vezetik vissza. Inkább familiáris megnevezés, mint szabályos genealógiai fogalom, de jól alkalmazható, ha meg kell határoznunk az adott családi szervezet legfiatalabb tagját.
Képzett és rokon nevek
Rokon nevek: Benke, Benkő, Benő*
- Benke:[1] a Benedek és a Benjámin régi becenevéből önállósult[2]
- Benkő:[1] a Benedek és a Benjámin régi becenevéből önállósult[2]
- Benő:[1] a Benedek és a Benjámin régi becenevéből önállósult[2]
- Benjamina: a Benjámin női alakja
Gyakorisága
Az 1990-es években a Benjámin gyakori névvé vált, a Béni szórványosan fordult elő, a 2000-es években a Benjámin a 49-52. leggyakoribb, idegen írású alakja, a Benjamin 2005 óta 86-100. leggyakoribb férfinév, a Béni nem szerepel az első százban.[2][4][5]
Névnapok
- Benjámin, Benjamin: január 3.,[2] március 31.[2]
- Béni: március 31.[2]
Idegen nyelvi változatai
Híres Benjáminok, Benjaminok és Bénik
- A Benjámin nevet tartalmazó szócikkek a magyar Wikipédián
- A Benjamin nevet tartalmazó szócikkek a magyar Wikipédián
- A Béni nevet tartalmazó szócikkek a magyar Wikipédián
Jegyzetek
- ↑ a b c d e A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d e f g h i Ladó-Bíró, 38. old.
- ↑ ben, bin - fiú, fia valakinek / valaminek, jámín - jobb oldal, job kéz, jemíní - jobbom, jobb kezem (-í -enyém); The New Brown–Driver–Briggs–Gesenius Hebrew and English Lexicon 1906, repr. 1979, Hendrickson Publishers, Peabody, Massachusetts, ISBN 1-56563-206-0
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)