Ugrás a tartalomhoz

Belányi Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2020. március 27., 18:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Életútja)

Tarnói Belányi Viktor (Nyitraludány, 1877. október 5. – Budapest, 1955. május 7.) festőművész, grafikus. Felesége Hoffmann Lenke (1890–1973) festőművész.

Életútja

Az Iparművészeti Iskolában tantult, ezután a Mintarajziskolában képezte magát Karlovszky Bertalan, majd Münchenben Hollósy Simon vezetése alatt. 1897-ben állított ki először a nagybányai festők első kiállításán. Münchenben élt, ahol többnyire grafikával foglalkozott, ex-libriseket készített és könyvillusztrátorként működött az 1900-as évek elejétől. 1909-ben Madridban Goya, Velázquez és Tiziano képeit másolta, 1909 és 1913 között Párizsban lakott. 1912-13-ban müncheni és berlini kiállításokon szerepelt. Miután hazatért Magyarországra, 1918-tól Budapesten élt és működött. 1920-ben szerepelt a budapesti Ernst Múzeumban megrendezett gyűjteményes kiállításon. Művein Cézanne hatása volt tapasztalható, ám aratott velük sikert. Majdhogynem teljes visszavonultságban élt. Az 1930-as évektől műveiben megjelent a lágyabb, oldottabb festésmód, ekkoriban csendéleteket és két-három alakos kompozíciókat festett. 1940-ben kiállította csendéleteit a „Magyar művészetért” kiállításon, melyeken Iványi-Grünwald Béla hatása volt érezhető. Az 1940-es évek elején poétikus tájképeket festett Nagybányán.

Több Iványi-Grünwald-festmény készítője a mester vázlatai alapján, mivel Iványi Grünwald falusi tájak és cigányzsánerek ábrázolására kérte fel. Négy gyűjteményes kiállítása volt életében, az utolsót a Műterem Szalonban rendezte 1943-ban.

A Magyar Nemzeti Galériában megtalálhatóak az 1910-es években készült portréi, csendéletei, valamint a miskolci és a soproni múzeum is őrzi néhány képét. Budapesten hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra, sírját azonban már felszámolták.

Fontosabb kiállításai

  • gyűjteményes: Ernst Múzeum (Budapest, 1920 és 1930)
  • Nemzeti Szalon (Budapest, 1923)
  • Műterem Szalon (Budapest, 1943)
  • emlékkiállítás: 71 olajfestmény és 32 grafika. Műcsarnok kamaraterme (Budapest, 1958).

Főbb művei

  • Az ablak; A művész anyja (1918); Csendélet; Emmy; Márti; Sárga karosszék; Táj.

Források