Belányi Viktor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Belányi Viktor
Született 1877. október 5.[1][2]
Nyitraludány
Elhunyt 1955. május 7. (77 évesen)[1][2]
Budapest VI. kerülete
Állampolgársága magyar
Házastársa Hoffmann Lenke
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
SablonWikidataSegítség

Tarnói Belányi Viktor, Belányi Győző Antal Ferenc (Nyitraludány, 1877. október 5.Budapest, Terézváros, 1955. május 7.)[3] festőművész, grafikus. Felesége Hoffmann Lenke (1890–1973) festőművész.

Életútja[szerkesztés]

Belányi Béla és vajai Ravasz Anna fiaként született. Az Iparművészeti Iskolában tanult, ezután a Mintarajziskolában képezte magát Karlovszky Bertalan, majd Münchenben Hollósy Simon vezetése alatt. 1897-ben állított ki először a nagybányai festők első kiállításán. Münchenben élt, ahol többnyire grafikával foglalkozott, ex-libriseket készített és könyvillusztrátorként működött az 1900-as évek elejétől. 1909-ben Madridban Goya, Velázquez és Tiziano képeit másolta, 1909 és 1913 között Párizsban lakott. 1912–13-ban müncheni és berlini kiállításokon szerepelt. Miután hazatért Magyarországra, 1918-tól Budapesten élt és működött. 1920-ben szerepelt a budapesti Ernst Múzeumban megrendezett gyűjteményes kiállításon. Művein Cézanne hatása volt tapasztalható, ám aratott velük sikert. Majdhogynem teljes visszavonultságban élt. Az 1930-as évektől műveiben megjelent a lágyabb, oldottabb festésmód, ekkoriban csendéleteket és két-három alakos kompozíciókat festett. 1940-ben kiállította csendéleteit a „Magyar művészetért” kiállításon, melyeken Iványi-Grünwald Béla hatása volt érezhető. Az 1940-es évek elején poétikus tájképeket festett Nagybányán.

Több Iványi-Grünwald-festmény készítője a mester vázlatai alapján, mivel Iványi Grünwald falusi tájak és cigányzsánerek ábrázolására kérte fel. Négy gyűjteményes kiállítása volt életében, az utolsót a Műterem Szalonban rendezte 1943-ban.

A Magyar Nemzeti Galériában megtalálhatóak az 1910-es években készült portréi, csendéletei, valamint a miskolci és a soproni múzeum is őrzi néhány képét. Budapesten hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra, sírját azonban már felszámolták.

Első felesége Gössy Gizella Szabina volt, akivel 1917. június 2-án Budapesten kötött házasságot.[4] 1940-ben elváltak.

Fontosabb kiállításai[szerkesztés]

  • gyűjteményes: Ernst Múzeum (Budapest, 1920 és 1930)
  • Nemzeti Szalon (Budapest, 1923)
  • Műterem Szalon (Budapest, 1943)
  • emlékkiállítás: 71 olajfestmény és 32 grafika. Műcsarnok kamaraterme (Budapest, 1958).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Az ablak; A művész anyja (1918); Csendélet; Emmy; Márti; Sárga karosszék; Táj.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. április 7.)
  2. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  3. Halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi állami halotti akv. 381/1955. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 322/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 25.)

Források[szerkesztés]