Bauer Győző
| Bauer Győző | |
| Született | 1942. május 31. Érsekújvár, Magyarország |
| Elhunyt | 2018. május 12. (75 évesen)[1] Somorja, Szlovákia |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Kitüntetései | Arany János-díj a Tudományos Kutatásért (2008) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bauer Győző (Érsekújvár, 1942. május 31. – Somorja, 2018. május 12.) szlovákiai magyar orvos, farmakológus, diplomata.
Életpályája
1942. május 31-én született Érsekújváron, az általános iskolát Magyarbélen végezte, majd 1959-ben a galántai magyar gimnáziumban érettségizett. 1965-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet. 1966-1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től a Szlovák Tudományos Akadémia Pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa, majd 1990-1998 között igazgatója volt. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé választották. 1991-1996 között a Csemadok országos választmányának elnöke, majd 2003-2007 között Szlovákia törökországi nagykövete volt.
2018. május 12-én Somorján hunyt el 76 évesen.
Munkássága
Kutatási területe a neurofarmakológia volt, nevéhez több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik. Számos tudományos dolgozata, illetve ismeretterjesztő cikke jelent meg. 1987-től az Szlovák Tudományos Akadémia levelező, 1998-tól rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.
A tudomány mellett a felvidéki magyarság sorskérdéseinek is mindig kiemelt figyelmet szentelt, kezdeményezője volt a Selye János Egyetemért Alapítványnak is.
Főbb munkái
- Farmakológia zažívacieho traktu (1988).
Díjai, kitüntetései
- Klement Gottwald Állami Díj (1987)
- A Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000)
- Pribina-kereszt II. fokozata (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001)
- Kemény Zsigmond-díj (2003)
- Arany János-díj (életműdíj tudományos munkásságáért, 2008)
