Barnamaki
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Barnamaki témájú médiaállományokat és Barnamaki témájú kategóriát. |
A barnamaki (Eulemur fulvus) nem az emlősök (Mammalia) osztályába, a főemlősök (Primates) rendjébe és a makifélék (Lemuridae) családjába tartozó faj.
Rendszertani besorolása
A barnamaki az egyik legnagyobb elterjedésű faj, a makifélék családjában, így korábban több alfaját különítették el. Ezek többségéről 2001-ben kiderült, hogy valójában inkább különálló fajoknak tekinthetőek, mint alfajoknak, így leválasztották őket a barnamakiról.
A következő fajokat vélték korábban a barnamaki alfajainak:
- Fehérhomlokú maki (Eulemur albifrons)
- Szürkefejű maki (Eulemur cinereiceps) vagy (Eulemur albocollaris)
- Sárgaszakállú maki vagy más néven galléros maki (Eulemur collaris)
- Vöröshomlokú maki (Eulemur rufifrons)
- Vörös maki (Eulemur rufus)
- Sanford-barnamaki (Eulemur sanfordi)
A Mayotte szigetén élő egyedeket olykor elkülönítik külön alfajba a Madagaszkáron élő egyedektől és Mayotte-maki (Eulemur fulvus mayottensis) külön alfajként kezelik őket. A Mayotte-on élő egyedek besorolása vitatott, elképzelhető, hogy csak régi betelepítésből származnak.
Elterjedése
Madagaszkár keleti és nyugati részének erdeiben él. Egy további populációja van Mayotte szigetén is.
Madagaszkáron mára három nagyobb populációja maradt: egy keleten, melyek elsősorban esőerdőkben élnek; egy északnyugaton a Betsiboka folyótól északra és egy északon, Sambirano környékén. Nyugaton és északon száraz, lombhullató erdőkben élnek a barnamakik. A három nagy populáció között elszórtan kis töredékpopulációkban is élnek egyedek, melyekből arra, lehet következtetni, hogy az emberek megérkezése előtt, úgy nagyjából 2000 éve, jóval nagyobb területen éltek barnamakik a szigeten.
Megjelenése
A valódi makik többségétől eltérően a barnamakinál nincs ivari dimorfizmus, a két ivar megjelenése azonos. Szőrzete testének felső részén egyöntetű barna vagy szürkésbarna, hasa világosabb. Arca, orra és fejének felső része fekete. A nőstényeknél ezen testrészek némileg világosabbak, mint a hímeknél. Hossza 43-50 centiméter, a farka 42-51 centiméter hosszú, súlya két-három kilogramm.
Életmódja
A barnamakik csoportosan élnek. Egy csoportban három-tizenkettő állat él együtt, több ivarérett hím és nőstény és azok még ivaréretlen utódai. Mayotte szigetén a csoportok kivételesen nagyok is lehetnek, olykor 30 állat is alkothat egyetlen csoportot. A csoporton belül úgy tűnik nincs kialakult rangsor. Egy-egy csoport territóriuma a rendelkezésre álló élelem függvényében 7 és 20 hektár között változhat.
A lombkorona lakói, ahol a nappalt főként pihenéssel és napozással töltik. Rendkívül ügyesen mozog a fák ágain, hatalmasakat ugorva fáról fára. Gyümölcsökkel, levelekkel, hajtásokkal táplálkozik, olykor elfogyaszt néhány rovart is.
Szaporodása
A nőstények az ágvillák közé fészket raknak levelekből, oda rejtik a megszülető kicsinyeiket. A nőstények 125 napig tartó vemhesség után többnyire egyetlen utódot ellenek. A kölykök 3 hét múlva másznak ki először a fészekből, 7 hetes korukra már a felnőttekhez hasonló ügyességgel mozognak. A fiatalok másfél éves korukban válnak ivaréretté. Maximális élettartam fogságban 26 év volt.
Természetvédelmi helyzete
Élőhelye elvesztése és a vadászat a vöröshasú makikat is fenyegeti. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába sorolták a fajt.
Állatkertekben gyakran tartott faj. Magyarországon a Nyíregyházi Állatparkban és a Pécsi Állatkertben látható.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Brauner Maki című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. július 17.)
- Thomas Geissmann: Vergleichende Primatologie. Berlin u.a.: Springer, 2003, ISBN 3-540-43645-6.
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Baltimore u.a.: Johns Hopkins University Press, 1999, ISBN 0-8018-5789-9.
- http://www.pecszoo.hu/barna-maki/
