Barbourofelis
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő miocén | ||||||||||||||||||||||
 Egy Barbourofelis-faj fejének a rekonstrukciója |
||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barbourofelis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barbourofelis témájú médiaállományokat. |
A Barbourofelis az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjéhez, ezen belül a kihalt Barbourofelidae családjához tartozó nem.
Tartalomjegyzék |
Tudnivalók [szerkesztés]
A Barbourofelis-fajok Észak-Amerika hatalmas méretű, ragadozó életmódot folytató, endemikus állatai voltak, amelyek a késő miocén korszakban éltek, 13,6-5,3 millió évvel ezelőtt; körülbelül 8,3 millió évig maradtak fent.[1]
Rendszertani besorolásuk [szerkesztés]
A Barbourofelis nevet Schultz adta 1970-ben. A nem típusfaja a Barbourofelis fricki. A nem a Barbourofelinae alcsalád típusneme. 1982-ben Flynn és Galiano a Hoplophoneinae alcsaládba helyezte a nemet. 1991-ben Bryant áthelyezte a nemet a Barbourofelinae alcsaládba. 1970-ban Schultz az ál-kardfogú macskák közé sorolta a Barbourofelist, 1998-ban Martin megerősítette az idetartozásukat. A végső és jelenlegi helyük a Barbourofelidae családba 2004-ben következett be, amikor Morlo a Barbourofelinae alcsaládot családi rangra emelte.
Rendszerezésük [szerkesztés]
A nembe az alábbi fajok tartoznak:
- Barbourofelis fricki - típusfaj
- Barbourofelis loveorum
- Barbourofelis morrisi
- Barbourofelis osborni
- Barbourofelis piveteaui
- Barbourofelis vallensiensis
- Barbourofelis whitfordi
Megjelenésük [szerkesztés]
Legendre és Roth tudósok csak egy példánynak próbálták megállapítani a testsúlyát. Ez az állat a számítások szerint körülbelül 66,4 kilogrammos volt.[2]
De feltételezik, hogy a nagyobb példányok elérhették a mai oroszlán méretét. A családban ennek a nemnek volt a legnagyobb szemfoga. Az alsó állkapcson feltűnően nagy tokszerű bőrzacskók ültek. Az állatok koponyái igen különleges alakúak voltak. A Barbourofelisek nagyon ízmos állatok lehettek, testfelépítésük egy medveszerű oroszlánhoz hasonlíthatott.
Források [szerkesztés]
- ↑ Paleobiology Database: Barbourofelis Basic info.
- ↑ S. Legendre and C. Roth. 1988. Correlation of carnassial tooth size and body weight in recent carnivores (Mammalia). Historical Biology 1(1):85-98
