Balogh János (népköltő)

Ez a szócikk a népköltőről szól. Hasonló címmel lásd még: Balogh János (egyértelműsítő lap).

Balogh János (Senyefa, 19. század első fele – 1860-as évek) népköltő.

Élete[szerkesztés]

Papírszeletekre nyomatta verseit és házalt velük Szombathely város és vidéke birtokosainál. Tanult ember volt, törvénytudósnak vallotta magát. Az 1848--49-es események hatása alatt irta Három c. művét. Később elzüllött. Az 1860-as években halt meg.

Munkái[szerkesztés]

Kisebb nyomtatványai:

Psychologia empirica. Sopron, 1833.
Cribrum logicum seu criticismus. Sopron, 1833.
Themis seu particula juris scientiae. Sopron, 1834.
A követ két joga. Szibenliszt Mihály után. Sopron, 1834.
Három (I. Forradalom. II. Lélek szabadsága. III. Lélek halhatatlansága.) Zalaegerszeg, 1848. Ezek a budapesti Egyetemi Könyvtárban vannak.

Politikai verseiből, amelyek 1861–67 között Szombathelyen jelentek meg, hat darab van az Országos Széchényi Könyvtárban.

Források[szerkesztés]

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
Zalai életrajzi kislexikon
Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. Vas vármegye (1898) 338. old.

További információk[szerkesztés]

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái.