Baarle-Nassau
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Baarle-Nassau | |||
 |
|||
| A Hollandia és Belgium közötti határ Baarle-Nassauban. | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Hollandia |
||
| Tartomány | Észak-Brabant | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6668 fő (2007. jan 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 76.30 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Baarle-Nassau
Pozíció Hollandia térképén
|
|||
| é. sz. 51° 27′, k. h. 4° 56′ | |||
Baarle-Nassau (
kiejtése✩) egy önkormányzat és város Hollandia déli részén.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Szoros kapcsolatban áll, bonyolult határvonalakkal a belga Baarle-Hertog exklávékkal. Baarle-Hertog 26 különálló földdarabból áll. A legnagyobb (Zondereigen nevű) darabtól eltekintve , mely a belga Merksplas várostól északra fekszik, 22 belga exkláve van Hollandiában és 3 másik amely a holland-belga határon fekszik. A belga exklávékon belül található hét holland exkláve is. Közülük hat a legnagyobban, míg a hetedik a második legnagyobb belga exklávén belül található, Van egy nyolcadik holland exkláve is Zondereigenben. Az enklávék közül a legkisebb, a H22, mindössze 2632 négyzetméter területű.
A bonyolult határ az ugyanennyire komplikált Breda urai és Brabant hercegei közti középkori szerződések, egyezségek, földcserék illetve eladások eredményei. Általánosságban, a főként mezőgazdasági vagy épített környékek Brabant részei lettek, míg a többi terület Bredára szállt. Ezeket a megosztásokat ratifikálták és tisztázták az 1843-as Maastricht szerződésben lefektetett határegyezségben.
Lakossági központok [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Baarle-Nassau című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
