Báthy László

Báthy László
Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1934.
Született	1861. július 13. Léva
Elhunyt	1933. augusztus 17. (72 évesen) Esztergom
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap politikus
Tisztsége	a magyar felsőház tagja (1927–1931)
Sablon • Wikidata • Segítség

Báthy László Ignác Ernő (1869-ig Sztruhár; Léva, 1861. július 13. – Esztergom, 1933. augusztus 17.) kanonok.

Élete

Szülei Sztruhár József gazdatiszt és Halma Borbála. Testvére volt zsolnai Stampf Gyuláné Báthy Ilona. Unokahúga Báthy Anna (1901-1962) opera-énekesnő volt.

Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte, majd 1884-ben pappá szentelték. 1885-ben Nagykéren szolgált, 1885-1891 között Léva káplánja, majd 1891-től plébánosa. 1899-től címzetes garádi prépost, 1916-tól esztergomi kanonok és nagyszombati érseki helynök. 1930-tól komáromi főesperes.

A lévai leánynevelő intézet alapító igazgatója. 1918 novemberében a csehszlovák legionáriusok letartóztatták, de a nuncius közbenjárására elengedték, majd hamarosan ismét elhurcolták. A brünni Spielbergbe internálták. 1919 márciusában kiutasították az országból. 1927-1931 között Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósága küldötteként a Felsőház tagja.

A Podluzsánka és Szikinczevölgyi Patakszabályzó Társulat elnöke volt.

Művei

• 1895 Bars vármegye földrajza. Népisk. számára. Léva.
• 1903 Imák és énekek a katholikus tanuló ifjúság használatára. Budapest.
• 1906 Útmutatás Jézus Szent Szíve Társulatához és ájtatosságához. Léva.
• 1910 Mária kongregáció kézikönyve.
• Magyar nemzeti irodalom története
• Beszéd- és értelemgyakorlatok.

Jegyzetek

• nevpont.hu
• Magyar Katolikus Lexikon
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Bars vármegye 1903, 181.
• Schematismus Strigoniensis 1917, 295; 1930, 134.
• Magyar országgyűlési almanach 1927, 511; 1931, 420.
• Gellért-Madarász 1932, 49.
• Gulyás II, 697.
• Salacz 1975, 11.
• Beke 1989, 87.