Az Amerikai Egyesült Államok budapesti követeinek és nagyköveteinek listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete
Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2022. szeptember 14.
ElnökJoe Biden
ElődDavid Cornstein

Születési névDavid Pressman
Született1977 (46-47 éves)

IskoláiBrown Egyetem (BA)
New York Egyetem (JD)

Az alábbi listán az Amerikai Egyesült Államok budapesti (magyarországi) követei és nagykövetei szerepelnek.

1867-ig Magyarország a Habsburg Birodalom tagja volt, amit követően az Osztrák–Magyar Monarchia része lett, az országnak nem voltak külön külkapcsolatai más nemzetekkel. Az Egyesült Államok kapcsolata az országgal a bécsi követségen keresztül létezett.

Miután az első világháborút követően a birodalom felbomlott, az Egyesült Államok 1921-ben kezdett kapcsolatot a két országgal külön, újranyitva a bécsi és megnyitva a budapesti nagykövetséget (akkor még csak követségként). Ulysses Grant-Smith nyitotta meg a követséget 1921. december 26-án és ideiglenes ügyvivő pozícióban a misszió vezetője maradt a következő évig.

A budapesti nagykövetség az V. kerületben, a Szabadság téren található, a 12., 11. és 10. számok alatt.

Követek és nagykövetek[szerkesztés]

Név Kép Megnevezés Kinevezve Megbízólevél bemutatása Mandátum vége Jegyzetek
Ulysses Grant-Smith[a]
– karrierdiplomata
ideiglenes ügyvivő Hivatalosan nem kinevezve 1922. január 24. 1922. április 28.
Theodore Brentano
– politikai jelölt
Rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1922. február 10. 1922. május 16. 1927. május 6. Visszahívva 1927. május 6-án.
J. Butler Wright
– karrierdiplomata
1927. február 26. 1927. június 18. 1930. október 24. Visszahívva 1930. október 24-én.
Nicholas Roosevelt
– politikai jelölt
1930. szeptember 29. 1930. november 12. 1933. május 9.
John Flournoy Montgomery
– politikai jelölt
1933. június 13. 1933. augusztus 1. 1941. március 17.
Herbert Claiborne Pell
– politikai jelölt
1941. február 11. 1941. május 20. 1942. január 16.
Magyarország megszakította diplomáciai kapcsolatait az Egyesült Államokkal 1941. december 11-én, mikor az Egyesült Államok hadat üzent a Harmadik Birodalomnak. Magyarország két nappal később üzent hadat az Egyesült Államoknak, december 13-án. Pell nagykövet 1942. január 16-án zárta le és hagyta el a nagykövetséget. A háborút követően 1945-ben lépett újra diplomáciai kapcsolatba a két ország.
H.F. Arthur Schoenfeld
– karrierdiplomata
Rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1945. december 15. 1946. január 26. 1947. június 1.
Selden Chapin[b][1] – karrierdiplomata 1947. április 10. 1947. július 9. 1949. február 17.
Nathaniel P. Davis
– karrierdiplomata
1949. szeptember 1. 21, 1949. október 21. 1951. május 18.
Christian M. Ravndal
– karrierdiplomata
1951. október 3. 1952. január 11. 1956. augusztus 5.
Edward T. Wailes
– karrierdiplomata
1956. július 26. Nem mutatta be megbízólevelét 1957. február 27. Nagy Imre miniszterelnöksége alatt lett kinevezve, az 1956-os forradalom előtt. 1956. november 2-án érkezett meg az országba, nem sokkal Kádár János kormányának beiktatása után. Wailes megérkezését követően nem volt hajlandó bemutatni megbízólevelét, azt mondva, hogy az új kormány „nem képviselte a polgárokat.” Nem sokkal ez után visszahívták az Egyesült Államokba „konzultációra,” 1957. február 27-én hagyta el Magyarországot.[2]
Garret G. Ackerson Jr. ideiglenes ügyvivő 1957. július Ismeretlen 1961. február
Horace G. Torbert Jr. 1961. február 1962. december
Owen T. Jones 1962. december 1964. július
Elim O’Shaughnessy 1964. november 1966. szeptember
Richard W. Tims 1966. szeptember 1967. október
Martin J. Hillenbrand
– karrierdiplomata
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 1967. szeptember 13. 1967. október 30. 1969. február 15. A követségből nagykövetség lett, a misszió vezetőjének hivatalos megnevezése Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet lett.
Alfred Puhan
– karrierdiplomata
1969. május 1. 1969. június 16. 1973. július 9.
Richard F. Pedersen
– karrierdiplomata
1973. július 24. 1973. szeptember 10. 1975. március 26.
Eugene V. McAuliffe
– karrierdiplomata
1975. március 25. 1975. április 28. 1976. április 15.
Philip M. Kaiser
– politikai jelölt
1977. július 7. 1977. augusztus 4. 1980. március 9.
Harry E. Bergold Jr.
– politikai jelölt
1980. március 3. 1980. március 31. 1983. november 9.
Nicolas M. Salgo
– politikai jelölt
1983. október 7. 1983. november 23. 1986. augusztus 1.
Robie Marcus Hooker Palmer
– karrierdiplomata
1986. július 24. 1986. december 8. 1990. január 31.
Charles H. Thomas
– karrierdiplomata
1990. június 27. 1990. június 2. 1994. január 11.
Donald M. Blinken
– politikai jelölt
1994. március 28. 1994. április 1. 1997. november 20.
Peter Francis Tufo
– politikai jelölt
1997. november 10. 1997. december 3. 2001. március 1.
Nancy Goodman Brinker
– politikai jelölt
2001. augusztus 7. 2001. szeptember 26. 2003. június 19.
George H. Walker III
– politikai jelölt
2003. augusztus 4. 2003. október 6. 2006. augusztus 6.
April H. Foley
– politikai jelölt
2006. május 30. 2006. augusztus 18. 2009. április 2.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis
– politikai jelölt
2010. január 7. 2010. január 11. 2013. július 20.
Colleen Bradley Bell
– politikai jelölt
2014. december 14. 2015. január 21. 2017. január 20.
David B. Cornstein
– politikai jelölt
2018. február 13. 2018. június 22. 2020. október 30.[3]
Marc Dillard ideiglenes ügyvivő 2020. október 30. Ismeretlen 2022. augusztus 10.
B. Bix Aliu[4] ideiglenes ügyvivő 2022. augusztus 10. Ismeretlen 2022. szeptember 14. Ideiglenes ügyvivős volt David Pressman megérkezésééig.[5][4]
David Pressman Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet 2022. július 28. 2022. szeptember 14. hivatalban

Definíciók[szerkesztés]

Karrierdiplomata
1915. óta az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma egy bizonyos ideig diplomataként dolgozó személyeket kezdett el karrierdiplomatának (hivatalos angol nevén: Foreign Service Officer) nevezni.

Politikai jelölt
Személy, aki karrierje során nem volt diplomata, hanem az elnök jelölte ki.

Kinevezve
A dátum, amikor a nagykövet megtette hivatali esküjét. A Szenátus által történt elfogadást követi. Ha a Szenátus nem elérhető a kinevezés idején, akkor az elnök által kinevezett kongresszusi tanács fogadja el. A Szenátus összegyűlését követően a szenátorok szavaznak hivatalban maradásáról.

Megbízólevél bemutatása
A dátum, amikor a nagykövet hivatalosan bemutatta megbízólevelét a fogadó ország államfőjének. Ettől a dátumtól lesz a nagykövet országának hivatalos képviselője. A fogadó ország elutasíthatja a nagykövetet, de ez nagyon ritkán történik meg.

Mandátum vége
Általában a dátum, amikor a nagykövet elhagyja az országot. Esetekben a nagykövetet visszahívják, hamarabb véget vetve kinevezésének.

Ideiglenes ügyvivő (Chargé d’affaires)
Az a diplomata, aki vezeti a missziót, amíg a következő nagykövet meg nem érkezik az országba.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Grant-Smith nem volt hivatalosan kinevezve, mandátuma 1921. december 27-re van datálva. December 26-án nyílt meg a követség és Grant-Smith hivatalos megnevezése ideiglenes ügyvivő lett
  2. Chapint 1949. február 11-én Magyarország kormánya persona non gratanak nevezte, hat nappal később elhagyta az országot

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mindszenty József érsekkel való összeesküvéssel vádolták. Források: Time magazin, 1955. június 6., Google Könyvek: U.S. Department of State–A Reference History, by Elmer Plischke
  2. Time magazine, "Diplomats at Work", March 25, 1957
  3. A message from Ambassador Cornstein (amerikai angol nyelven). U.S. Embassy in Hungary , 2020. szeptember 15. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  4. a b Chargé d’Affaires, a.i. (amerikai angol nyelven). U.S. Embassy in Hungary . [2022. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)
  5. U.S. Senate: U.S. Senate Roll Call Votes 117th Congress - 2nd Session. www.senate.gov . (Hozzáférés: 2022. augusztus 26.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]