Avoidant személyiségzavar
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| BNO-10 | F60.6 |
|---|---|
| BNO-9 | 301.82 |
| MedlinePlus | 000940 |
| eMedicine | ped/189 |
Avoidant személyiségzavar vagy szorongó (elkerülő, averziv) személyiségzavar.
Avoidant személyiségzavarral élők életét szociális ön-izoláció, erős önvád és túlérzékenység jellemzi. Szélsőséges esetekben az agorafóbia tünetei is megjelennek.
Tünetek [szerkesztés]
Avoidant személyiségzavarral rendelkezők általában szociálisan diszfunkcionálisnak vagy visszataszítónak képzelik magukat. Megpróbálják elkerülni azokat a helyzeteket, amelyekben megaláztatásnak lehetnek kitéve. A szégyent és az elutasítottságot sokkal rosszabbnak tartják, mint önmaguk izolációját. Általában nem a jogos kritikától, hanem a megaláztatástól, elutasítottságtól és utálattól félnek. A megvetettségtől való rettegés visszatartja őket a felületesnél mélyebb kapcsolatok kiépítésében. Jellemző rájuk a rendkívül alacsony önbecsülés és túlérzékenység a negatív hatásokra.
A tünetei először kora-felnőtt korban válnak nyilvánvalóvá. Gyermekkori érzelmi elutasítottság és csoportokban tapasztalt kirekesztettség növeli ezen betegség kialakulásának kockázatát.
 |
Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
