Augustin-Jean Fresnel

Augustin-Jean Fresnel
Életrajzi adatok
Született	1788. május 10. Broglie
Elhunyt	1827. július 14. (39 évesen) Ville-d’Avray
Sírhely	Père-Lachaise temető Grave of Fresnel
Ismeretes mint	fizikus, építőmérnök, mérnök
Állampolgárság	francia
Szülei	Augustine Mérimée
Iskolái	École polytechnique Lycée Malherbe École nationale des ponts et chaussées
Szakmai kitüntetések
Rumford-érem (1824) Grand prix des sciences mathématiques (1819) Foreign Member of the Royal Society (1825. június 9.) az Eiffel-tornyon megörökített nevek listája
A Wikimédia Commons tartalmaz Augustin-Jean Fresnel témájú médiaállományokat.

Augustin-Jean Fresnel (Broglie, 1788. május 10. – Ville-d’Avray, 1827. július 14.) francia fizikus, a Francia Természettudományi Akadémia tagja. Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.

Életpályája

Bernay mellett született, Normandiában. Mérnöki tanulmányait az École des ponts et chaussées-ban végezte. 9 évig foglalkozott apró mérnöki munkálatokkal. 1815-ben a visszatérő Napóleon ellen induló sereghez csatlakozott, mivel az elűzött Bourbonok híve volt. Ezért Napóleon visszatérte után az állami szolgálatból elbocsátották és felügyelet alá helyezték Nyons-ban. Fresnel első tudományos munkája 1814-ből való és az állócsillagok évenkénti aberrációjáról szóló magyarázat javításával foglalkozik. Magányában, Nyonsban, eleinte filozófiai, majd pedig hidraulikus és műszaki kémiai problémákkal foglalkozott; de már 1814-ben felébredt benne a fénytan iránti érdeklődés. 1815-26 között számos híres felfedezést tesz az optika terén. Számos híres felfedezése az optika terén az 1815-26 időközbe esik. Azonban ezen időben is nagyon el volt foglalva a legkülönbözőbb hivatali teendőkkel. Mivel nagyobb jövedelemre volt szüksége, hogy a kutatásaihoz elkerülhetetlenül szükséges drága eszközöket megszerezhesse, magára vállalta az École polytechnique-en egy examinator sok teherrel járó állását, ami gyenge egészségére nagyon rossz hatással volt; sőt ez a hivatal volt az, amely egészségét teljesen tönkretette. Tudományos kutatásait abbahagyta, idejét teljesen a francia világítótorony-bizottságban az épp akkor elnyert titkári állás teendői végzésére használta. Nyolc nappal a halála előtt hozta ki neki François Jean Dominique Arago a Rumford-érmet, amelyet a Royal Societytől kapott. A Francia Természettudományi Akadémia Fresnelt 1823-ban, a Royal Society pedig 1825-ben választotta tagjává. Hivatalában az Ingenieur en-Chef des Ponts-et-Chaussées fokot érte el.

Munkássága

Az Œuvres complètes, 1866

Bár Fresnel csak nagyon rövid ideig élt és csak kevés időt szentelhetett tudományos kutatásainak, mégis sok és világhírű felfedezést tett. Munkássága leginkább az optika terére esik. Fresnel a Huygens-féle fényelmélet leglelkesebb harcosa volt és ő volt az, aki legelőször mutatta ki, hogy az összes fénytünemények ezen elmélet szerint megmagyarázhatók, még azok is, melyeket Newton elmélete szerint sehogy nem lehetett megmagyarázni (ilyen a fény interferenciája is). A fény diffrakciójára vonatkozó pályanyertes munkájában kimutatta, hogy a hajlott fény intenzitása számára felállított integrálkifejezésekből úgy egy átlátszatlan ernyőre, vmint egy kis kör alakú nyílásra nézve a legellentmondóbb következtetések vonhatók le. Miután az erre vonatkozó kísérleteket véghezvitték, kitűnt Fresnel számításainak helyessége és így a Fresneltől védett fényelméletnek kitűnő bizonyítékát képezi az említett munka. Fresnel sokat foglalkozott a polarizált fény interferenciájának kérdésével is. Mémoire sur l'influence de la polarisation dans l'action que le rayons lumineaux exercent les uns sur les autres című munkájában sikerült a reflexió által való polarizáció és a kristályokban fellépő kettőstörés tüneményei között a rokonságot kimutatni. Fresnel munkálatai véghezvitele érdekében Aragóval lépett összeköttetésbe, ami az új fényelmélet kifejlődésére igen nagy hatással volt. Azáltal, hogy az ismert Fresnel-féle tükörkísérletnél ugyanazon, vagy ellenkező értelemben polarizált fényt alkalmaztak, sikerült bebizonyítaniuk, hogy két polarizált fénysugár, melynek polarizáló síkja egymással párhuzamos, úgy interferál, mint a közönséges fény és két polarizált fénysugár, melynek polarizáló síkja egymásra merőleges, egymással nem interferál, hanem tetszőleges fáziskülönbségnél mindig ugyanazt a fényintenzitást adja. Ebből Fresnel azt a következtetést vonta le, hogy az egymáshoz ellentétes értelemben polarizált fénysugarakban a rezgések egymásra és a sugarak irányára merőlegesek. Ezen keresztrezgések feltételezését azonban nemcsak a többi akkor élő tudós nem akarta elfogadni, hanem még Arago sem, ezért Fresnel a keresztrezgések elméletét kezdetben nem is vallotta nyíltan. Végre 1821-ben nyíltan fellépett elméletével. Foglalkozott azon kérdéssel is, hogy mi annak az oka, hogy bizonyos kristályos testek miért osztják a fénysugarat két nyalábra, amelyek közül csak az egyik követi a Descartes-féle törési törvényt. Ezenkívül Fresnel a rezgések közegének, az éternek természetét is vizsgálta. Kimutatta, hogy a fényhullámok a terjedési irányra merőlegesen rezegnek. Ez viszont nagy rugalmasságot követel meg e rejtélyes közegtől. Munkáit 1866-1870-ig a francia kormány adta ki 3 kötetben.

Források

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X