Aranyarcú gibbon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyarcú gibbon
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea)
Család: Gibbonfélék (Hylobatidae)
Gray, 1870
Nem: Nomascus
Faj: N. gabriellae
Tudományos név
Nomascus gabriellae
(Thomas, 1909)
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranyarcú gibbon témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyarcú gibbon témájú médiaállományokat és Aranyarcú gibbon témájú kategóriát.

Az aranyarcú gibbon[1] (Nomascus gabriellae) más néven (Hylobates gabriellae) egy Ázsia déli felének trópusi esőerdőiben élő gibbonfaj. Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Az újszülött kölyök bundája világossárga, majd néhány hónap múlva feketére színeződik és csak az arc marad sárga. A hímeknek ez lesz a végleges színük, de a nőstények szőre ismét sárgás árnyalatúra vált mire elérik az ivarérettséget. Termetük is kisebb marad a hímekénél. Testtömege 7–8 kg, testhossza 45–65 cm marmagassága 60 cm.

Monogám kapcsolatban élnek kisebb-nagyobb csapatokat alkotva.

Magyarországon a Szegedi Vadasparkban tartanak aranyarcú gibbonokat. 2012-ben Magyarországon elsőként itt született aranyarcú gibbonkölyök.

Életmódja[szerkesztés]

Táplálkozása főleg levelek, gyümölcsök, virágok, néha rovarokból áll.

7-8 hónapos vemhesség után 1 utód születik. Élettartalmuk 25 év.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]