Apple Lisa 2
| Apple Lisa 2 | |
![A Lisa 2 számítógép a lausanne-i EPFL[1] Musée Bolo-ban.](/wiki/F%C3%A1jl:Apple_Lisa2-IMG_1517.jpg) | |
| A Lisa 2 számítógép a lausanne-i EPFL[1] Musée Bolo-ban. | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1984 jan. (40 éve)–1986 aug. (37 éve) |
| Processzor | Motorola 68000 (5 MHz |
| Memória | 0 KiB |
| Operációs rendszer | Lisa Office System 3.1 |
| Kapcsolódás | két RS-232C egy DE9 egy D-25 egy RCA egy beépített hangszóró |
| Bevitel | 76 gombos with 10 keypad (?) gombos billentyűzet |
| Adattárolás | 10MB HDD |
| Kijelző | 12 inch-es, 720x364 vagy 608x432 képpont |
| Előd | Apple Lisa |
| Utód | Macintosh XL |
Az Apple Lisa 2 asztali számítógépet az Apple gyárotta és forgalmazta 1984 januárja és 1986 augusztusa között 31 hónapon keresztül. Az Apple Lisa 2 egyike volt azoknak a számítógépeknek, amelyek az Apple nevet viselték.
Története[szerkesztés]
A Lisa 2-t 1984 januárjában mutatták be, ára 3495 és 5495 dollár között volt.[2][3][4] Sokkal olcsóbb volt, mint az eredeti modell, az eredeti, Twiggy-nek[5] csúfolt hajlékonylemez-meghajtók helyére egyetlen 400kB-os Sony mikrofloppy került. A Lisa 2-t már 512 kB RAM-mal lehetett megvásárolni. A Lisa 2/5 külső 5 MB, a 2/10 10 MB merevlemezzel. 1984-ben, a Macintosh hivatalos bejelentésével egy időben az Apple ingyenes frissítést kínált a Lisa 2/5-höz minden Lisa 1 tulajdonosnak, a dupla Twiggy meghajtót egyetlen 3,5 hüvelykes meghajtóra cserélve, valamint frissítette a rendszerindító ROM-ot és I/O ROM. Ezenkívül a Lisa 2 új előlapja is belekerült az újrakonfigurált hajlékonylemez-meghajtóba. Ez a Lisa 2 változat jól megkülönböztethető a többitől az előlap berakásos Apple–logó-ja miatt.
1985. január 23-án az Apple hivatalosan átnevezi a Lisa 2/10 számítógépet Macintosh XL-re. Az ár 3995 dollárra csökkent.[6][7][8][9] A Macintosh XL gyártását és forgalmazását 1985. áprilisában fejezte be az Apple.[10][11][12][13][14]
A Xerox 150 millió dolláros pert indított az Apple Computer Lisa és Macintosh számítógépek grafikus felhasználói felületére vonatkozó szerzői jogainak érvényességéért. A Xerox azt állította, hogy az Apple Computer lemásolta a Xerox Star rendszerfelületet. A Xerox elvesztette a pert.[6][15][16][17]
Technikai leírás[szerkesztés]
A bézs színű gép súlya 25 kg, magassága 350 mm, szélessége: 475 mm és mélysége 388 mm volt. A Apple Lisa 2 számítógépet egymagos 5 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte, az 5 MHz-en működő rendszerbusz 16 bites architektúrát szolgált ki. Az adatokat a 10MB HDD belső tárhelyre lehetett menteni. Külső adattárolási lehetőséget a beépített 400kB 3,5 floppy drive nyújtott. A géphez 76 gombos with 10 keypad (?) gombos billentyűzet tartozott A gépet Lisa Office System 3.1 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gépet beépített memória nélkül gyártották, maximálisan 2 MiB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 2 hely (slot) állt rendelkezésre. A gépet 16kB kapacitású ROM-mal szerelték. A számítógépnek 12 inch-es, 720x364 vagy 608x432 képpont felbontásra képes kijelzője volt. Külső megjelenítő csatlakoztatására szolgált egy RCA csatlakozó. Az Apple Lisa 2 a következő csatlakozási lehetőségeket kínálta: két RS-232C, egy DE9, egy D-25, egy RCA, egy beépített hangszóró. A gép bővíthetőségét szolgálta · 3x Apple Lisa bővítőhely.
A számítógép technikai adatai[szerkesztés]
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor típus @órajel architektúra magok száma |
Média | Billentyűzet | Operációs rendszer |
Memória alap[18] (max.)[19] hely[20] ROM |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kimenet, képpont és szöveg felbontás[21] |
Csatlakozók kazetta, játék, kijelző, soros, párhuzamos, hang... |
Bővíthetőség |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Apple Lisa II 1984 jan. 1986 aug. |
350 mm 475 mm 388 mm 25 kg bézs |
Motorola 68000 @5 MHz, 16 bit 1 mag |
400kB 35 floppy drive | 76 gombos with 10 keypad (?) | Lisa Office System 3.1 | 0, (2 MiB) 2 slot 16kB |
12 inch 720x364 vagy 608x432 |
1xRCA |
· 2x RS-232C · 1x DE9 · 1x D-25 · 1x RCA · 1x beépített hangszóró |
· 3x Apple Lisa bővítőhely |
Az Apple számítógépek az időben[szerkesztés]
| Az Apple számítógépek idővonalon |
|---|
 |
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. Az egyes eszközök technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[22] származnak. A Macintosh XL azért szerepel a grafikonon, mert technikailag a Lisa 2 utóda, de a neve miatt a Compact Macintosh számítógépek közé szokás besorolni. |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ EPFL = École Polytechnique Fédérale de Lausanne
- ↑ InfoAge, 1984 március, 3. évfolyam, 2. szám, 11. oldal
- ↑ BYTE, 1984 február, 9. évfolyam, 2. szám, 84. oldal
- ↑ BYTE, 1984 május, 9. évfolyam, 5. szám, 339. oldal
- ↑ Olyan vékony, mint a kor egyik sztár manökenje, a csontsovány Twiggy.
- ↑ a b Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ West of Eden 264. oldal
- ↑ New York Times, 1985 január 23., D1. oldal
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ Making Microsoft 165. oldal
- ↑ West of Eden 264. oldal
- ↑ New York Times, 1985 június 15., 35. oldal
- ↑ Macworld, 1994 február, 11. évfolyam, 2. szám, 90. oldal
- ↑ MacUser, 1990 július, 6. évfolyam, 7. szám, 47. oldal
- ↑ SJ&NeXT 43. oldal
- ↑ Andrew Pollack: Most of Xerox's Suit Against Apple Barred (angol nyelven). The New-York Times, 1990. március 24. (Hozzáférés: 2023. május 1.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ A táblázat nem teljes, néhány estben a kevésbé releváns felbontások közlésétől eltekintettünk.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
Források[szerkesztés]
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
