Macintosh SE
| Macintosh SE | |
 | |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1987. március 2–1989. augusztus 1. (34 éve) |
| Processzor | Motorola 68000 (8 MHz) |
| Memória | nem volt |
| Operációs rendszer | System 4.0 |
| Kapcsolódás | |
| Kijelző | 9 inch, 512x342 képpont, 72 ppi |
| Előd |
|
| Utód | |
| Macintosh SE weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh SE témájú médiaállományokat. | |
| Macintosh SE FDHD | |
| |
| Típus | asztali számítógép |
| Fejlesztő | Apple Inc. |
| Gyártó | Apple Inc. |
| Forgalomban | 1989. augusztus 1–1990. október 15. (33 éve) |
| Processzor | Motorola 68000 (8 MHz) |
| Memória | nem volt |
| Operációs rendszer | System 4.0 |
| Kapcsolódás | |
| Adattárolás | 40MB |
| Kijelző | 9 inch, 512x342 képpont, 72 ppi |
| Előd | Macintosh SE |
| Utód | |
| Macintosh SE FDHD weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Macintosh SE FDHD témájú médiaállományokat. | |
A Macintosh SE asztali számítógépet 1987. március 2. és 1989. augusztus 1. között 29 hónapon[4][5], a Macintosh SE FDHD asztali számítógépet pedig 1989. augusztus 1. és 1990. október 15. között 14 hónapon át gyártotta és forgalmazta az Apple. A Macintosh SE és SE FDHD a Compact Macintosh számítógép-családba tartozott.
Története[szerkesztés]
A Macintosh II-vel egy időben bemutatott Macintosh SE egy bővítőhelyet kínált, és házon belül lehetséges volt második hajlékonylemez-meghajtó vagy egy belső merevlemez elhelyezésének.[4][6][7][8][9][10][11] A Mac SE volt az egyik első Mac, amely Apple Desktop Bus-t (ADB) tartalmazott, amely akár 16 beviteli eszköz csatlakoztatását tette lehetővé. A két floppy-s konfiguráció 2898 dollárért dollárért volt megvásárolható az Egyesült Államokban. 1987 év végéig 255 000 darab SE-t adtak el.[12]
A BlueMaq International 1991-ben bemutatott egy felerősített Macintosh SE-t. A "Heat Seeker II" névre keresztelt klónt[13] 14 inches monokróm monitorral, 85 MB-os merevlemezzel, 800 kB-os hajlékonylemez-meghajtóval szerelték, A 25 MHz-es Motorola 68030 processzor mellék társult egy Motorola 68882 matematikai társprocesszor. Mindez 7000 dollárba került.[14]
Macintosh SE FDHD[szerkesztés]
1989 augusztusában az SE-t az SE FDHD (floppy-drive, hard-drive, azaz hajlékonylemez– és merevlemez–meghajtó) váltotta fel, amely 1,44-es SuperDrive-ot és egy 40MB-os belső merevlemezt tartalmazott.
Technikai leírás[szerkesztés]
A bézs színű gép súlya 7,7 kg, magassága 345 mm, szélessége 246 mm és mélysége 277 mm volt. A SE számítógépet egymagos 8 MHz-es Motorola 68000 processzor vezérelte, a rendszerbusz 8 MHz-en működött. Külső adattárolási lehetőséget a 800kB-os hajlékonylemez meghajtó (floppy-drive) kínált. A gépet System 4.0 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gépet beépített memória nélkül gyártották, maximálisan 4MB (150ns) kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint, a bővítéshez 4 hely (slot) állt rendelkezésre. A számítógépnek 9 inches-es, 72 ppi-s[15], 512x342 képpont felbontásra képes kijelzője volt. Csatlakozók: két ADB[1], két soros port, egy DB-25[2], egy DB-19[3] a hajlékonylemez meghajtónak, egy 3,5 mm-es jack audió kimenet. A gép bővíthetőségét szolgálta egy bővítőhely. Külső SCSI merevlemez csatlakoztatására is volt lehetőség.
A számítógép adatai[szerkesztés]
A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem. Az eszköz technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[16] származnak.
| Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor processzor órajel, mag L1 és L2 cache társprocesszor |
Háttértár merevlemez külső adathordozó |
Eredeti operációs rendszer | Memória alap[17] max.[18] @sebesség hely[19] |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kártya memória kimenet |
Csatlakozók Ethernet, ADB, soros, SCSI, párhuzamos, FDD, kijelző, hang be/ki, belső mikrofon, hangszóró |
Bővíthetőség kártyahely belső öböl külső csatlakozó |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| SE 1987 márc. 2. 1989 aug. 1. |
345 mm 246 mm 277 mm 7,7 kg bézs |
Motorola 68000 @8 MHz és 1 mag |
800k floppy |
System 4.0 | nincs alap max: 4MB @150ns 4 hely |
9 inch, 72 ppi 512x342 képpont |
* 2 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD[20] * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 bővítőhely * SCSI (külső) | |
| SE FDHD 1989 aug. 1. 1990 okt. 15. |
345 mm 246 mm 277 mm 9,5 kg bézs |
Motorola 68000 @8 MHz és 1 mag |
40MB HDD 1,44 floppy |
System 4.0 | nincs alap max: 4MB @150ns 4 hely |
9 inch, 72 ppi 512x342 képpont |
* 2 ADB[1] * 2 soros * 1 D–25 (SCSI) * 1 DB–19 külső FDD[20] * 1 3,5 jack audió ki * beépített hangszóró |
* 1 bővítőhely * SCSI (külső) |
Compact Macintosh számítógépek az időben[szerkesztés]
A Compact Macintosh számítógépek az idővonalon
 |
|---|
| A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. A hardver szempontjából az Apple számítógépekhez tartozó Macintosh XL-t a gép nevében szereplő "Macintosh" szó miatt tüntettük fel.[21] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e Az Apple Desktop Bus (ADB) egy szabadalmaztatott bit-soros perifériabusz, amellyel kis sebességű eszközök – billentyűzet, egér – csatlakoztatható a számítógéphez. 1986-ban mutatták be az Apple IIGS-sel. Az Apple Desktop Bus gyorsan megjelent a későbbi Macintosh-modelleken, a NeXT számítógépek későbbi modelljein, és más gyártók is használtak. A PC-kompatibilis készülékben használt PS/2 csatlakozóhoz hasonlóan az Apple Desktop Bus-t is gyorsan felváltotta az USB
- ↑ a b c A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott.
- ↑ a b c A D-szubminiatűr vagy D-sub az elektromos csatlakozók gyakori típusa. Nevüket jellegzetes D alakú fémpajzsukról kapták. Bevezetésükkor a D-sub a számítógépes rendszerekben használt legkisebb csatlakozók közé tartozott. Számos számítógép nem szabványos, 19 tűs D-sub csatlakozót is használt, amelyet DB-19-nek is neveznek, ideértve a Macintosh külső hajlékonylemez-meghajtó csatlakozóját is.
- ↑ a b Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 90 és 95. oldal
- ↑ BYTE, 1990 szeptember, 15. évfolyam, 9. szám
- ↑ hibás
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ MacUser, 1990 december, 6. évfolyam, 12. szám, 94. oldal
- ↑ New York Times, 1987 március 2., D1. oldal
- ↑ Personal Computing, 1988 október, 219. oldal
- ↑ Az eredetivel megegyező, vagy annál jobb, de azonos alapokra épülő funkcionalitású hardver termék.
- ↑ Macworld, 1991 november, 8. évfolyam, 11. szám, 167. oldal
- ↑ ppi = pixel per inch, azaz egy hüvelkyre eső képpontok száma.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2023. május 7.)
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkora memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ a b Floppy-disk drive. Hajlékonylemez író/olvasó eszköz.
- ↑ Az adatok forrásai:
- Macintosh 128K: Technical Specifications
- Macintosh 512K: Technical Specifications
- Macintosh 512Ke: Technical Specifications
- Macintosh Plus: Technical Specifications
- Macintosh SE: Technical Specifications
- Macintosh SE FDHD: Technical Specifications
- Macintosh SE/30: Technical Specifications
- Macintosh Classic: Technical Specifications
- Macintosh Classic II: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic: Technical Specifications
- Macintosh Color Classic II: Technical Specifications
- Macintosh XL: Technical Specifications
Források[szerkesztés]
- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Dream Machine: Jon Palfreman, Doron Swade. The Dream Machine: Exploring the Computer Age (angol nyelven). BBC Books (1993. április 30.). ISBN 0563369922. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
- ↑ PowerPC revolution: Duntemann, Jeff, Pronk, Ron. Inside the PowerPC revolution (angol nyelven). Scottsdale, Ariz: Coriolis Group Books. ISBN 1883577047. Hozzáférés ideje: 2023. május 17.
