Amster József
Amster József | |
Született | 1886. augusztus 7. Budapest |
Elhunyt | 1934 vagy utána(?) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | fotográfus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Amster József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Amster József (Budapest, 1886. augusztus 7.[1][2] – ?, 1934 vagy utána[3]) iparművész, fényképész.
Középiskolát és festőiskolát végzett, és emellett kitanulta a fényképész szakmát.[2][m 1] Még 1901-ben, mint díszletfestő elvégezte a Nagy Lázár vezette ipari festők rajztanfolyamát.[5]
1910-ben már hirdetése jelent meg a Grafikai szemle című szakfolyóiratban, a Budapest VII. kerületi, Rózsa utca 35. számú ház első emeleti műtermét reklámozva.[6] 1913–1914-ben a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék fényképészei között a Wesselényi utca 41-ben találjuk,[7] majd pedig az Erzsébet körút 24. alatt,[8] ezt a műtermét 1917-ben már a Színházi Élet című lapban hirdette.[9] Itt alapította meg 1922-ben Földes Imre festőművésszel a „Téma” névre keresztelt vállalkozásukat. A plakáttervező műteremben plakátokat, címkéket, díszleteket terveztek és dolgoztak ki adott témákra.[10] [11] 1923-ig szintén az ő tulajdonát képezte egy a Rákóczi út 36. szám alatt volt műterem is.[12]
1912-ben fényképészeti nagydíjat nyert Londonban egy világkiállításon. Az első világháborúban tett szolgálataiért megkapta a Bronz Vitézségi Érmet, a Károly-csapatkeresztet és a német Vaskeresztet, valamint 1916-ban a harctéren készített képeiért díszoklevéllel jutalmazták. 1920-ban a Magyar Fényképészek Országos Szervezetének választmányi tagja volt.[13] 1921-ben a fényképészeti kiállítás pályabizottsága által odaítélt[14] állami aranyérmét, valamint az Orell Füssli svájci vállalat díját is elnyerte. Egy 1923-ban rendezett képzőművészeti kiállításon pedig a nagy ezüstéremmel díjazták munkáját.[2] 1925-ben a Kézművesipari Tárlat ezüstérmét kapta.[15]
1921 novemberében, 4 másik fényképészhez (Hirsch Károly, Rónai Dénes, Váradi Adolf és Kis Pál) hasonlóan fényképet adományozott a fényképészeti múzeumnak.[16] 1922-ben az Erzsébet körúti műtermében Téma nevű közös vállalkozást indított Földes Imrével: plakátok, címkék, díszletek tervezését vállalták megadott témában.[17]Az ugyanezen év júniusában megrendezett Országos fényképész- és rokon-ipari kiállítás egyik rendezője és (mint szakfényképész) kiemelt kiállítója volt,[18] szeptemberben pedig a Színházi Világ című folyóirat adta hírül, hogy Amster visszatért németországi tanulmányútjáról, amin Berlinben, Münchenben és Lipcsében látogatott meg fotóművészeket, s megismerhette náluk a német fotóipar legújabb eredményeit.[19] 1931-ben a berlini fényképészeti főiskola tanárává nevezték ki.[20]
Képriportjai már az 1913-ban indult Az Érdekes Ujság hasábjain is megjelentek, aminek az 1916-ban meghirdetett harmadik háborús 3000 Koronás harctéri pályázatán két képpel is indult – aminek fotóiból egy 10 részletben megjelent háborús albumot is kiadtak.[21][22][23] A Színházi Élet című hetilapban gyakran jelentek meg felvételei.[24] Itt, 1921-ben írták le róla, hogy egyedi stílusú képeit a mély tónus jellemzi, aktokat, portrékat és színházi fotográfiákat készített.[25]
A filmvilág és a színházi élet 1920–1930-as éveiben dolgozó legszorgalmasabb képi krónikásai között tartják számon.[26] Készített fotót például Karinthy Frigyesről, Böhm Arankáról, Kemény Simonról, Sárvári Annáról (Juhász Gyula szerelméről),[1] de Obitz Gábor labdarúgóról is.[27] 1922-ben Püspöki Erzsébet becsületsértési pert nyert ellene egy 12 évvel korábban készült kép miatt, amit megkérdezése nélkül használt fel képeslapnak.[28] 1928-ban az ő műtermében készült a Ferencváros azon díszes tablója, ami azokról a játékosokról készíttetett, akik az 1926/27 és az 1927/28 évi bajnokság mérkőzésein szerepeltek az egyesület színeiben.[29]
Az 1920-ban Beöthy Zoltán által alapított Turul Film operatőreként is dolgozott.[30][31] Mint fényképész részt vett az előbbi filmstúdó első, 1920-ban bemutatott A nap lelke című,[32][33] 1928-ban pedig a Mária nővér című (a magyar Filmalap és Pekár Gyula által nagy vihart kavart[34]) magyar film munkálataiban,[35] amit 1929-ben mutattak be.[36]
1924-ben jelent meg a Magyar Fotografia (így, „a”-betűs írásmóddal), a Budapesti Fényképészek Ipartestületének és a Magyar Fényképészek Országos Szervezetének – vagyis a hivatásos fotográfusoknak – a hivatalos közlönyében A filmezésről című cikke.[37]
1927-ben Amster Józsefnél szabadult fel díszoklevéllel Hajnal István fotóriporter, a kötelező inas és segédévei után.[38]
Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának gyűjteményében található egy fotója, ami leírása szerint 1934-ben a Terézkörúti Színpad egyik kabaréjelenetéről készült, a szereplők: Fenyő Árpád, Komlós Vilmos, Sass Olga és Boross Géza.[3]
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ a b c Amster József. In A magyar társadalom lexikonja. (magyarul) Felelős kiadó: Kemfher Sándor. Budapest: Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat. 1930. 13. o. Hozzáférés: 2021. február 7.
- ↑ a b DKA-003262 azonosítójú fénykép az OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteményéből: Fenyő Árpád, Komlós Vilmos, Sass Olga és Boross Géza kabaréjelenetben / fényképész Amster József. dka.oszk.hu. (magyarul) Budapest: Országos Széchényi Könyvtár Digitális Képarchívum (OSZK DKA) (2008. május 7.) (Hozzáférés: 2021. február 7.) (phtml)
- ↑ A Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusa
- ↑ Ipari festők rajztanfolyama., Községi iparrajziskola, Budapest, 1901 (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Amster modern interior képek, Grafikai Szemle 20. évfolyam 12. szám, 1910. december 1. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék - keresőszó "Amster József", library.hungaricana.hu
- ↑ Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 27. évfolyam 8. rész: Gyárosok, iparosok és kereskedők czimjegyzéke, foglalkozás szerint betűsorrendbe csoportosítva, library.hungaricana.hu - 1916.
- ↑ Amster József Művészi intérieur fényképész, Színházi Élet VI. évfolyam 18. szám, epa.oszk.hu - 1917. április 29-május 6.
- ↑ TÉMA (36. o.) Színházi Élet XI. évfolyam 8. szám, epa.oszk.hu - 1922. február 19-25.
- ↑ Budapesti Archiválva 2018. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben fényképészek és műtermek adatai kutatóknak, Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című könyvének adattára alapján, mnm.hu - 2016-2020.
- ↑ Felhívás! Ügyfelem megvette, Az Ujság 21. évfolyam 130. szám, 1923. június 12. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A Magyar Fényképészek Országos Szervezetének közgyűlése., Magyar Ipar 41. évfolyam 7. szám - 1920. április 4. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A fénykép-díj, Világ 12. évfolyam 200. szám, 1921. szeptember 10. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Az Országos Kézművesipari Tárlat., Magyar Ipar 46. évfolyam 12. szám, 1925. szeptember 15. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A múzeum múltja: A fotómúzeum ügyének alakulása Magyarországon 1862–1991. fotomuzeum.hu. (magyarul) Kecskemét: Magyar Fotográfiai Múzeum (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ Téma. (magyarul) Színházi Élet, XI. évf. 8. sz. (1922. február 19.) 36. o. Hozzáférés: 2021. február 7. (pdf)
- ↑ Országos fényképész- és rokon- ipari kiállítás. Magyar Ipar 42. évfolyam 11-12. szám, 1921. július 1. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Amster József. (magyarul) Színházi Világ, V. évf. 39. sz. (1922. szeptember 30.) 15. o. Hozzáférés: 2021. február 7. (pdf)
- ↑ Kardos István. A függöny mögött, Esti Kurir 9. évfolyam 68. szám, 1931. március 24. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Amster felvételei Az Érdekes Újság részére, Az Érdekes Ujsag 1. évfolyam, 1-19. szám, 1913. március-július (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Harmadik 3000 Koronás harctéri pályázatunkra beérkezett pályaművek. Az Érdekes Ujsag 4. évfolyam 47., 49. szám, 1916. november 19., december 3. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A fénykép varázsa III. Háborús album (Válogatás Szilágyi Flóra tanulmányából), Tolna Megyei Népújság 39. évfolyam 265. szám, library.hungaricana.hu - 1989. november 8.
- ↑ [Keresési találatok az "Amster" keresőkifejezésre a "Színházi Élet - Színházi Hét" szűkítő esetén]. adtplus.arcanum.hu (Arcanum Digitális Tudománytár). (magyarul) Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ 7 fénykép, 9 fényképész (30. o.)Színházi Élet X. évfolyam 28. szám, epa.oszk.hu - 1921. július 10-16.
- ↑ Győri Lajos: A sajtófotó útja. (magyarul) Múzsák – Múzeumi Magazin, XVI. évf. 4. sz. (1985) 15 (13–15 o). o. ISSN 0133-2392 Hozzáférés: 2021. február 7.
- ↑ Obitz Gábor, FTC labdarúgója / Hungarian football player, photo-Amster (EK). darabanth.com. (magyarul) Budapest: Darabanth Bélyegkereskedelmi és Numizmatikai Kft. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ A menyasszony fényképe, Szeged 3. évfolyam 121. szám, library.hungaricana.hu - 1922. május 27.
- ↑ A Ferencváros megörökíti a két bajnokság hőseit., Nemzeti Sport 20. évfolyam 109. szám, 1928. június 5. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Barna Jenő: Motívumokat kerestem..., Színházi Világ III. évfolyam 34. szám, mandadb.hu - 1920. szeptember 11.
- ↑ (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A nap lelke, Mozi/hét VI. évfolyam, 40. szám, misc.bibl.u-szeged.hu - 1920. október 3.
- ↑ A nap lelke. hangosfilm.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ Pékár Gyulát bízták meg a Magyar Szent Korona története című film megírásával, Esti Kurir 6. évfolyam 257. szám, 1928. november 13. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Filmszínház - Domonkosrendi zárda — a filmmüteremben - Látogatás a Mária nővér felvételeinél, Ujság 4. évfolyam 230. szám, 1928. október 10. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A „Mária nővér”, Esztergom és Vidéke 50. évf. 85.szám, library.hungaricana.hu - 1929. november 7.
- ↑ Gáspár Margit: A magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901-1925, X/1. - 1931. (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Kincses Károly: Magyar fotográfusok külföldön – kislexikon. Fotóművészet LIV. évf. 2. szám fotomuveszet.hu - 2011.