Amster József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amster József
Született1886. augusztus 7.
Budapest
Elhunyt1934 vagy utána(?)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásafotográfus
SablonWikidataSegítség

Amster József (Budapest, 1886. augusztus 7.[1][2] – ?, 1934 vagy utána[3]) iparművész, fényképész.

Középiskolát és festőiskolát végzett, és emellett kitanulta a fényképész szakmát.[2][m 1] Még 1901-ben, mint díszletfestő elvégezte a Nagy Lázár vezette ipari festők rajztanfolyamát.[5]

1910-ben már hirdetése jelent meg a Grafikai szemle című szakfolyóiratban, a Budapest VII. kerületi, Rózsa utca 35. számú ház első emeleti műtermét reklámozva.[6] 1913–1914-ben a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék fényképészei között a Wesselényi utca 41-ben találjuk,[7] majd pedig az Erzsébet körút 24. alatt,[8] ezt a műtermét 1917-ben már a Színházi Élet című lapban hirdette.[9] Itt alapította meg 1922-ben Földes Imre festőművésszel a „Téma” névre keresztelt vállalkozásukat. A plakáttervező műteremben plakátokat, címkéket, díszleteket terveztek és dolgoztak ki adott témákra.[10] [11] 1923-ig szintén az ő tulajdonát képezte egy a Rákóczi út 36. szám alatt volt műterem is.[12]

1912-ben fényképészeti nagydíjat nyert Londonban egy világkiállításon. Az első világháborúban tett szolgálataiért megkapta a Bronz Vitézségi Érmet, a Károly-csapatkeresztet és a német Vaskeresztet, valamint 1916-ban a harctéren készített képeiért díszoklevéllel jutalmazták. 1920-ban a Magyar Fényképészek Országos Szervezetének választmányi tagja volt.[13] 1921-ben a fényképészeti kiállítás pályabizottsága által odaítélt[14] állami aranyérmét, valamint az Orell Füssli svájci vállalat díját is elnyerte. Egy 1923-ban rendezett képzőművészeti kiállításon pedig a nagy ezüstéremmel díjazták munkáját.[2] 1925-ben a Kézművesipari Tárlat ezüstérmét kapta.[15]

1921 novemberében, 4 másik fényképészhez (Hirsch Károly, Rónai Dénes, Váradi Adolf és Kis Pál) hasonlóan fényképet adományozott a fényképészeti múzeumnak.[16] 1922-ben az Erzsébet körúti műtermében Téma nevű közös vállalkozást indított Földes Imrével: plakátok, címkék, díszletek tervezését vállalták megadott témában.[17]Az ugyanezen év júniusában megrendezett Országos fényképész- és rokon-ipari kiállítás egyik rendezője és (mint szakfényképész) kiemelt kiállítója volt,[18] szeptemberben pedig a Színházi Világ című folyóirat adta hírül, hogy Amster visszatért németországi tanulmányútjáról, amin Berlinben, Münchenben és Lipcsében látogatott meg fotóművészeket, s megismerhette náluk a német fotóipar legújabb eredményeit.[19] 1931-ben a berlini fényképészeti főiskola tanárává nevezték ki.[20]

Képriportjai már az 1913-ban indult Az Érdekes Ujság hasábjain is megjelentek, aminek az 1916-ban meghirdetett harmadik háborús 3000 Koronás harctéri pályázatán két képpel is indult – aminek fotóiból egy 10 részletben megjelent háborús albumot is kiadtak.[21][22][23] A Színházi Élet című hetilapban gyakran jelentek meg felvételei.[24] Itt, 1921-ben írták le róla, hogy egyedi stílusú képeit a mély tónus jellemzi, aktokat, portrékat és színházi fotográfiákat készített.[25]

A filmvilág és a színházi élet 1920–1930-as éveiben dolgozó legszorgalmasabb képi krónikásai között tartják számon.[26] Készített fotót például Karinthy Frigyesről, Böhm Arankáról, Kemény Simonról, Sárvári Annáról (Juhász Gyula szerelméről),[1] de Obitz Gábor labdarúgóról is.[27] 1922-ben Püspöki Erzsébet becsületsértési pert nyert ellene egy 12 évvel korábban készült kép miatt, amit megkérdezése nélkül használt fel képeslapnak.[28] 1928-ban az ő műtermében készült a Ferencváros azon díszes tablója, ami azokról a játékosokról készíttetett, akik az 1926/27 és az 1927/28 évi bajnokság mérkőzésein szerepeltek az egyesület színeiben.[29]

Az 1920-ban Beöthy Zoltán által alapított Turul Film operatőreként is dolgozott.[30][31] Mint fényképész részt vett az előbbi filmstúdó első, 1920-ban bemutatott A nap lelke című,[32][33] 1928-ban pedig a Mária nővér című (a magyar Filmalap és Pekár Gyula által nagy vihart kavart[34]) magyar film munkálataiban,[35] amit 1929-ben mutattak be.[36]

1924-ben jelent meg a Magyar Fotografia (így, „a”-betűs írásmóddal), a Budapesti Fényképészek Ipartestületének és a Magyar Fényképészek Országos Szervezetének – vagyis a hivatásos fotográfusoknak – a hivatalos közlönyében A filmezésről című cikke.[37]

1927-ben Amster Józsefnél szabadult fel díszoklevéllel Hajnal István fotóriporter, a kötelező inas és segédévei után.[38]

Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának gyűjteményében található egy fotója, ami leírása szerint 1934-ben a Terézkörúti Színpad egyik kabaréjelenetéről készült, a szereplők: Fenyő Árpád, Komlós Vilmos, Sass Olga és Boross Géza.[3]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az A magyar társadalom lexikonja forrásban ismertetett adat, miszerint Amster 1901-ben nyitotta meg műtermét, vélhetően hibás, hiszen ekkor még csak 15 esztendős volt. Ismertek azonban 1910-ben készült fényképei.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. a b c Amster József. In A magyar társadalom lexikonja. (magyarul) Felelős kiadó: Kemfher Sándor. Budapest: Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat. 1930. 13. o. Hozzáférés: 2021. február 7.  
  3. a b DKA-003262 azonosítójú fénykép az OSZK Színháztörténeti Tár gyűjteményéből: Fenyő Árpád, Komlós Vilmos, Sass Olga és Boross Géza kabaréjelenetben / fényképész Amster József. dka.oszk.hu. (magyarul) Budapest: Országos Széchényi Könyvtár Digitális Képarchívum (OSZK DKA) (2008. május 7.) (Hozzáférés: 2021. február 7.) (phtml)
  4. A Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusa
  5. Ipari festők rajztanfolyama., Községi iparrajziskola, Budapest, 1901 (adtplus.arcanum.hu)
  6. Amster modern interior képek, Grafikai Szemle 20. évfolyam 12. szám, 1910. december 1. (adtplus.arcanum.hu)
  7. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék - keresőszó "Amster József", library.hungaricana.hu
  8. Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 27. évfolyam 8. rész: Gyárosok, iparosok és kereskedők czimjegyzéke, foglalkozás szerint betűsorrendbe csoportosítva, library.hungaricana.hu - 1916.
  9. Amster József Művészi intérieur fényképész, Színházi Élet VI. évfolyam 18. szám, epa.oszk.hu - 1917. április 29-május 6.
  10. TÉMA (36. o.) Színházi Élet XI. évfolyam 8. szám, epa.oszk.hu - 1922. február 19-25.
  11. Budapesti Archiválva 2018. december 24-i dátummal a Wayback Machine-ben fényképészek és műtermek adatai kutatóknak, Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című könyvének adattára alapján, mnm.hu - 2016-2020.
  12. Felhívás! Ügyfelem megvette, Az Ujság 21. évfolyam 130. szám, 1923. június 12. (adtplus.arcanum.hu)
  13. A Magyar Fényképészek Országos Szervezetének közgyűlése., Magyar Ipar 41. évfolyam 7. szám - 1920. április 4. (adtplus.arcanum.hu)
  14. A fénykép-díj, Világ 12. évfolyam 200. szám, 1921. szeptember 10. (adtplus.arcanum.hu)
  15. Az Országos Kézművesipari Tárlat., Magyar Ipar 46. évfolyam 12. szám, 1925. szeptember 15. (adtplus.arcanum.hu)
  16. A múzeum múltja: A fotómúzeum ügyének alakulása Magyarországon 1862–1991. fotomuzeum.hu. (magyarul) Kecskemét: Magyar Fotográfiai Múzeum (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  17. Téma. (magyarul) Színházi Élet, XI. évf. 8. sz. (1922. február 19.) 36. o. Hozzáférés: 2021. február 7. (pdf)
  18. Országos fényképész- és rokon- ipari kiállítás. Magyar Ipar 42. évfolyam 11-12. szám, 1921. július 1. (adtplus.arcanum.hu)
  19. Amster József. (magyarul) Színházi Világ, V. évf. 39. sz. (1922. szeptember 30.) 15. o. Hozzáférés: 2021. február 7. (pdf)
  20. Kardos István. A függöny mögött, Esti Kurir 9. évfolyam 68. szám, 1931. március 24. (adtplus.arcanum.hu)
  21. Amster felvételei Az Érdekes Újság részére, Az Érdekes Ujsag 1. évfolyam, 1-19. szám, 1913. március-július (adtplus.arcanum.hu)
  22. Harmadik 3000 Koronás harctéri pályázatunkra beérkezett pályaművek. Az Érdekes Ujsag 4. évfolyam 47., 49. szám, 1916. november 19., december 3. (adtplus.arcanum.hu)
  23. A fénykép varázsa III. Háborús album (Válogatás Szilágyi Flóra tanulmányából), Tolna Megyei Népújság 39. évfolyam 265. szám, library.hungaricana.hu - 1989. november 8.
  24. [Keresési találatok az "Amster" keresőkifejezésre a "Színházi Élet - Színházi Hét" szűkítő esetén]. adtplus.arcanum.hu (Arcanum Digitális Tudománytár). (magyarul) Budapest: Arcanum Adatbázis Kft. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  25. 7 fénykép, 9 fényképész (30. o.)Színházi Élet X. évfolyam 28. szám, epa.oszk.hu - 1921. július 10-16.
  26. Győri Lajos: A sajtófotó útja. (magyarul) Múzsák – Múzeumi Magazin, XVI. évf. 4. sz. (1985) 15 (13–15 o). o. ISSN 0133-2392 Hozzáférés: 2021. február 7.
  27. Obitz Gábor, FTC labdarúgója / Hungarian football player, photo-Amster (EK). darabanth.com. (magyarul) Budapest: Darabanth Bélyegkereskedelmi és Numizmatikai Kft. (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  28. A menyasszony fényképe, Szeged 3. évfolyam 121. szám, library.hungaricana.hu - 1922. május 27.
  29. A Ferencváros megörökíti a két bajnokság hőseit., Nemzeti Sport 20. évfolyam 109. szám, 1928. június 5. (adtplus.arcanum.hu)
  30. Barna Jenő: Motívumokat kerestem..., Színházi Világ III. évfolyam 34. szám, mandadb.hu - 1920. szeptember 11.
  31. (adtplus.arcanum.hu)
  32. A nap lelke, Mozi/hét VI. évfolyam, 40. szám, misc.bibl.u-szeged.hu - 1920. október 3.
  33. A nap lelke. hangosfilm.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2021. február 7.)
  34. Pékár Gyulát bízták meg a Magyar Szent Korona története című film megírásával, Esti Kurir 6. évfolyam 257. szám, 1928. november 13. (adtplus.arcanum.hu)
  35. Filmszínház - Domonkosrendi zárda — a filmmüteremben - Látogatás a Mária nővér felvételeinél, Ujság 4. évfolyam 230. szám, 1928. október 10. (adtplus.arcanum.hu)
  36. A „Mária nővér”, Esztergom és Vidéke 50. évf. 85.szám, library.hungaricana.hu - 1929. november 7.
  37. Gáspár Margit: A magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901-1925, X/1. - 1931. (adtplus.arcanum.hu)
  38. Kincses Károly: Magyar fotográfusok külföldön – kislexikon. Fotóművészet LIV. évf. 2. szám fotomuveszet.hu - 2011.