Alosa aestivalis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Alosa aestivalis
Rajz, 1927-1940 között
Rajz, 1927-1940 között
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Clupeomorpha
Rend: Heringalakúak (Clupeiformes)
Család: Heringfélék (Clupeidae)
Alcsalád: Alosinae
Nem: Alózák (Alosa)
H. F. Linck, 1790
Faj: A. aestivalis
Tudományos név
Alosa aestivalis
(Mitchill, 1814)
Szinonimák
  • Clupea aestivalis Mitchill, 1814
  • Clupea fasciata Lesueur, 1818
  • Pomolobus aestivalis (Mitchill, 1814)
  • Pomolobus cyanonoton Storer, 1848
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Alosa aestivalis témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alosa aestivalis témájú kategóriát.

Az Alosa aestivalis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa aestivalis elterjedési területe az Atlanti-óceán nyugati része, Új-Skóciától Floridáig; ezenkívül, ez a halfaj még megtalálható, az Észak-Amerika-i kontinens, keleti részén levő folyók alsó szakaszában is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a halfaj általában 27,5 centiméter hosszú, de akár 40 centiméteresre is megnőhet. Súlya, legfeljebb 200 gramm. 47 - 53 csigolyája van. Háta sötétkék, néha kékesszürke. Vállán sötét folt található.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa aestivalis egyaránt megél a sós-, édes- és brakkvízben is. Általában 5 - 55 méter mélységben tartózkodik. Rajokban él. A telet a fenéken, a partoktól távol tölti, viszont késő tavasszal visszajön a partok közelébe. Tápláléka kisebb halak, evezőlábú rákok és krillek. A halban buzogányfejű férgek (Acanthocephala) és fonálférgek (Nematoda) élősködhetnek.

Legfeljebb 8 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alosa aestivalis anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). Az ivadék 5 centiméteresen hagyja el szülőhelyét, és beúszik a tengerbe, illetve az óceánba.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a halfajt egyaránt tenyésztik és halásszák is. Az ember frissen és sózva fogyassza.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]