Alkotórész (jog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. március 17., 20:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)

Az alkotórész vagy növedék egy dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, vagy használhatósága számottevően csökkene. Az alkotórész elveszti az önálló dologi létét a dologkapcsolat során, a növedéknek pedig nem is volt önálló dologi léte.

Az alkotórész

Egy összetett dolog (res composita) több egyszerű dologból áll, mégis egy dolognak minősülnek, ezeket az összetett dolgokat alkotó egyszerű dolgok tulajdonképpen az alkotórészek. Az alkotórész a kapcsolat során elveszti önálló mivoltát. Az összetett dolgok (ház, kocsi) mindig emberi tevékenységnek köszönhetik a létüket. Alkotórész például az autó kereke, a házba épített gerenda, egy számítógép áramkörei. A dolog és alkotórésze kapcsolatának tartósnak kell lennie.

A növedék

Ha egy meglévő dolognak egy másik dolog utólag az alkotórészévé válik, az a dolog növedéke. Emellett a növedék abban különbözik az alkotórésztől, hogy növedéke egységes dolognak is lehet, például az állat meghízik, így az ára megemelkedik. Itt a növedék haszon formájában realizálódik, és a "súlygyarapodás" nem tekinthető az állat alkotórészének. Az ingatlan tulajdonjogának származékos megszerzésének tipikus esete, amikor a föld tulajdonosa megszerzi mindazon dolgok tulajdonjogát, melyek utóbb váltak a föld alkotórészévé (például új épület, növényzet).

További információk

  • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap