Alexander Braun
| Alexander Braun | |
 | |
| Ismeretlen művész litográfiája 1850-ből | |
| Született | 1805. május 10.[1][2][3][4][5] Regensburg[6][7] |
| Elhunyt | 1877. március 29. (71 évesen)[1][2][3][4][5] Berlin[8][7] |
| Állampolgársága | Bajor Királyság |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | professzor |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1874) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Braun témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alexander Carl Heinrich Braun (Regensburg, 1805. május 10. – Berlin, 1877. március 29.) német botanikus, a növények morfológiai alapú rendszerezésének egyik legkiemelkedőbb alakja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „A.Braun”.
Élete
[szerkesztés]Egyetemi tanulmányait Heidelbergben, Párizsban és Münchenben végezte. 1833-1846 között Karlsruhe, 1846–1850 között Giessen, majd 1851 májusától haláláig Berlin egyetemén oktatott botanikát (Giessenben, majd Berlinben ő volt a füvészkert igazgatója is).
Munkássága
[szerkesztés]Maradandót a növények természetes rendszertanának fejlesztésével és alaktani vizsgálataival alkotott. Fontos megfigyelésekkel járult hozzá a növények sejtszerveződésének kutatásához.
Gyakorlati eredményeit mindenütt megpróbálta az idealisztikus filozofia elméletével párosítani; filozófiai alaptételeit Betrachtungen über die Erscheinung der Verjüngung in der Natur, insbesondere in der Lebens- u. Bildungsgeschichte der Pflanze (Lipcse, 1850) című értekezésében foglalta össze. A növénycsaládok természetes rokonságáról fő műve: Ascherson, Flora der Provinz Brandenburg (Berlin 1864).
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Über die Richtungsverhältnisse der Saftströme in den Zellen der Characeen (Berlin 1852);
- Das Individuum der Pflanze in seinem Verhältniss zur Spezies (Berlin, 1853);
- Über einige neue und weniger bekannte Krankheiten der Pflanzen, welche durch Pilze erzeugt werden (Berlin, 1854);
- Algarum unicellularium genera nova et minus cognita (Lipcse 1855);
- Über Chytridium, eine Gattung einzelliger Schmarotzergewächse auf Algen und Infusorien (Berlin, 1856);
- Zwei Deutsche Isoetesarten (Berlin, 1862);
- Über lsoetes (Berlin, 1863);
- Beitrag zur Kenntniss der Gattung Selaginella (Berlin, 1865):
- Die Characeen Afrikas (Berlin, 1867);
- Neuere Untersuchungen über die Gattungen Marsilia und Pilularia (Berlin, 1870);
- Nachträgliche Mitteilungen über die Gattungen Marsilia und Pilularia (Berlin, 1872).
- Untersuchung über die Ordnung der Schuppen an den Tannenzapfen (Abhandlungen der Leopoldinisch-Karolinischen Akademie, 14. köt.);
- Über den schiefen Verlauf der Holzfaser und die dadurch bedingte Drehung der Stämme (Berlin, 1854);
- Über Parthenogenesis bei Pflanzen (Berlin, 1857);
- Über Polyembryonie und Keimung von Caelebogyne (Berlin, 1860;
- Die Frage nach der Gymnospermie der Cycadeen, erläutert durch die Stellung dieser Familie im Stufengange des Gewächsreiches (Berlin, 1875).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Браун Александр, 2015. szeptember 28.
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexander Braun című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Braun (12), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
