Alexander Bain
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
| Alexander Bain | |
 | |
| Született | 1818. június 11.[1][2][3][4][5] Aberdeen |
| Elhunyt | 1903. szeptember 18. (85 évesen)[1][2][3][4][5] Aberdeen |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Bain témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alexander Bain (Aberdeen, 1818. június 11. – Aberdeen, 1903. szeptember 18.) skót filozófus.
Életútja
Szülővárosának Marishal-College nevű iskolájában tanult és ott kezdte meg 1841-ben tanári működését is mint az erkölcstan tanára. 1845-ben Glasgow-ban az Anderson-féle egyetemen a fizika tanára, 1848-ban a londoni főegeszségügyi hivatal titkára lett. 1850-ben e hivatalról lemondott. 1860-ban a logika tanárává választották az aberdeeni egyetemre.
Bain a legkiválóbb angol pszichológusok egyike. Alapnézete, hogy szellemi és fizikai folyamatok párhuzamosan haladnak, azaz elválhatatlanok egymástól. Nem tagadja a külön anyagtalan lelket, de annak nem is állitja létezését. A Kant-féle kriticizmushoz annyiban közeledik, hogy elismerte, miképp a külső világot csak mint érzetünket és képzetünket foghatjuk föl, de ezt, mint előtte először Hume, az Énről is állítja. Az Énnek nincs önálló léte, s nem létezik mint különvaló az egyén gondolatain, érzelmein, akaratnyilvánulásain kivül. Lélektani magyarázatainak alapelve az eszmetársulás (associatio), melyet először a XVIII. századbeli Hartley tett a lélektan alapjává. De Bain a modern fiziológia vívmányaival kapcsolja össze a régibb pszichológusok elméletét és így lett a modern lélektan egyik vezérférfia.
Művei
- The senses and the intellect (először 1855)
- The emotions an te will (először 1859)
- On the study of character including and estimate of phrenology (1861)
- Mental and moral science (először 1868)
- Logic (1871)
- Mind and body (1873, a német fordítás révén talán legelterjedtebb műve)
- Education as a science (1879. Ez is elterjedt német fordításban jelent meg és a magyar pedagógusok figyelmét is lekötötte)
- John Stuart Mill (1882)
- L. Ribot La psychologie anglaise contemporaine (3. kiadás 1873)
- Lecture on the application of science to human health and well-being (1852) stb.
Magyarul
- Neveléstudomány, 1-2.; ford., bev., jegyz. Szemere Samu, átnézte Sebestyén Károly; Akadémia, Bp., 1912 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. U.F.)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X [1]
- Szemere Samu: A. Bain neveléstudománya; Franklin Ny., Bp., 1909