Alexander Bain

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alexander Bain
AlexanderBain001.jpg
Született 1818. június 11.[1][2][3][4][5]
Aberdeen
Elhunyt 1903. szeptember 18. (85 évesen)[1][2][3][4][5]
Aberdeen
Állampolgársága brit
Foglalkozása
Tisztség Regius Professor of Logic (1860–1880)
Iskolái University of Aberdeen
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Bain témájú médiaállományokat.

Alexander Bain (Aberdeen, 1818. június 11.Aberdeen, 1903. szeptember 18.) skót filozófus.

Életútja[szerkesztés]

Szülővárosának Marishal-College nevű iskolájában tanult és ott kezdte meg 1841-ben tanári működését is mint az erkölcstan tanára. 1845-ben Glasgow-ban az Anderson-féle egyetemen a fizika tanára, 1848-ban a londoni főegeszségügyi hivatal titkára lett. 1850-ben e hivatalról lemondott. 1860-ban a logika tanárává választották az aberdeeni egyetemre.

Bain a legkiválóbb angol pszichológusok egyike. Alapnézete, hogy szellemi és fizikai folyamatok párhuzamosan haladnak, azaz elválhatatlanok egymástól. Nem tagadja a külön anyagtalan lelket, de annak nem is állitja létezését. A Kant-féle kriticizmushoz annyiban közeledik, hogy elismerte, miképp a külső világot csak mint érzetünket és képzetünket foghatjuk föl, de ezt, mint előtte először Hume, az Énről is állítja. Az Énnek nincs önálló léte, s nem létezik mint különvaló az egyén gondolatain, érzelmein, akaratnyilvánulásain kivül. Lélektani magyarázatainak alapelve az eszmetársulás (associatio), melyet először a XVIII. századbeli Hartley tett a lélektan alapjává. De Bain a modern fiziológia vívmányaival kapcsolja össze a régibb pszichológusok elméletét és így lett a modern lélektan egyik vezérférfia.

Művei[szerkesztés]

  • The senses and the intellect (először 1855)
  • The emotions an te will (először 1859)
  • On the study of character including and estimate of phrenology (1861)
  • Mental and moral science (először 1868)
  • Logic (1871)
  • Mind and body (1873, a német fordítás révén talán legelterjedtebb műve)
  • Education as a science (1879. Ez is elterjedt német fordításban jelent meg és a magyar pedagógusok figyelmét is lekötötte)
  • John Stuart Mill (1882)
  • L. Ribot La psychologie anglaise contemporaine (3. kiadás 1873)
  • Lecture on the application of science to human health and well-being (1852) stb.

Magyarul[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Indiana Philosophy Ontology Project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források[szerkesztés]