Alex Jones

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alex Jones

Alexander Emerick Jones (Dallas, 1974. február 11. –) amerikai műsorvezető, dokumentumfilmes.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dallasban született, majd a texasi Rockwallban nőtt fel. Édesapja fogorvos. Az austini (Texas) Anderson középiskolában végzett, majd az Austini Közösségi Főiskolára járt, de diplomát végül nem szerzett. Tinédzserként olvasta Gary Allentől a None Dare Call It Conspiracy-t, amely erősen befolyásolta őt.

Munkásságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első műsorvezetői munkája egy betelefonálós műsor házigazdai szerepe egy austini kábelcsatornán.

  • 1996-tól a nevadai KJFK rádióállomásnál a The Final Edition című műsor vezetője.
  • 1998-ban jelenik meg első dokumentumfilmje az Amerika szándékos elpusztítása (America Destroyed by Design).
  • 1999-ben elnyeri a "Legjobb austini rádiós műsorvezető" címet holtversenyben. Mégis elbocsátják a KJFK-tól, mivel a tömegmédiában tabunak számító témákkal foglalkozik, és ezen a rádió vezetésének kérésére nem hajlandó változtatni.
  • 2000-ben Republikánus jelöltként indul a kongresszusi választáson a texasi 48-as választókörzetben, de még a választás előtt visszalép; az nem ismeretes, hogy fenyegetés hatására, csalódott a republikánus pártban (a későbbiekben már egy lapon emlegeti őket a Demokrata párttal), vagy egyéb okból. Még ugyanebben az évben egy néhány fős forgatócsoporttal sikerül beszivárognia a Bohemian Grove-ra, és felvételt készíteni a sátánista rituáléról, melyben Moloch képmása előtt a résztvevők szimbolikusan feláldoznak egy gyermeket, így szabadulva meg jelképesen lelkiismeretüktől egy újabb évre. A rituálékon demokrata és republikánus politikusok vegyesen vesznek részt, a pénzvilág és a média befolyásos személyiségeinek társaságában. A felvétel nyilvánosságra kerül A Sötét titkok (Dark Secrets: Inside Bohemian Grove) és A halál rendje (The Order of Death) című leleplező dokumentumfilmekben.
  • 2007-ben jelenik meg a Végjáték (Endgame)
  • 2009-ben az Obama átverés (The Obama Deception: The Mask Comes Off)
  • 2010-ben a Köztársaság bukása (Fall of The Republic) című filmje.

Alex Jones alapította és működteti az egész világról több millió látogatót vonzó Infowars és Prison Planet honlapokat. Rádiós munkásságából világhíres interjúalanyai közé tartozik Charlie Sheen, Chuck Norris, Jesse Ventura, David Ray Griffin, Aaron Russo, David Icke, Jim Marrs, Bob Chapman, David Lynch és David Mayer de Rothschild. Alex Jones minden évben tüntetést szervez a Bilderberg Csoport gyűlésének helyszínére, a jelenlévők támogatásával, hangosbeszélőn át tiltakozik a fejünk fölött, tudtunk nélkül meghozott, sorsunkat befolyásoló döntések ellen, miközben magukat demokratáknak valló politikusok vesznek részt a gyűlésen. A beazonosított résztvevők listáját Jones minden évben közzéteszi.

Világnézete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paleokonzervatív nézeteket vall, bár hívták már konzervatívnak[1][2][3][4], jobboldali összeesküvéselmélet-terjesztőnek[5][6][7][8]. Hívták libertáriánusnak is, Jones ezzel azonosulni is tud, bár azt tagadja, hogy jobboldali beállítottságú lenne.[9][10]

Úgy véli, a 9/11 Truth mozgalom elindításában kulcsszerepet játszott. Egy alkalommal George W. Bush elnök személyesen rendelte el a letartóztatását.[11]

Piers Morgan brit származású amerikai televíziós műsorvezető vitára hívta ki Jonest, mert ő ki akarta tiltatni az országból, mert Jones úgy vélte, egy britnek nincs joga bírálni az amerikai alkotmány második törvénymódosítását (ami a szabad fegyvertartást biztosítja).[12] Az interjún elszabadultak az indulatok, Jones torkaszakadtából kiabált, és Morgant az Új Világrend kiszolgálójának nevezte.[13] Az interjúból médiaszenzáció lett.[14]

Kritikusan áll hozzá a klímaváltozás tudományos elmélethez. Szerinte az egy Új Világrend által terjesztett átverés.[15]

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Könyv Kiadó
2002 9-11: Descent Into Tyranny Progressive Press
2008 The Answer to 1984 Is 1776 The Disinformation Company

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. BART Officer Threats. cbs5.com. (Hozzáférés: 2010. december 13.)[halott link]
  2. An article in the San Jose Mercury News describes Alex Jones as a "conservative radio talk show host".
  3. Two articles in the St. Louis Post-Dispatch from March and April 2009 describe Jones as a "conservative radio commentator"
  4. Norman, Tony. „A nutty way of discussing health care”, Pittsburgh Post-Gazette, 2009. augusztus 14. 
  5. Gosa, Travis L. (2011.). „Counterknowledge, racial paranoia, and the cultic milieu: Decoding hip hop conspiracy theory”. Poetics 39 (3), 187. o. DOI:10.1016/j.poetic.2011.03.003. Hozzáférés ideje: 2011. július 11.  
  6. Black, Louis. „Unknown Title”, Austin Chronicle, 2000. július 14. (Hozzáférés ideje: 2008. május 20.) „Jones is an articulate, sometimes hypnotic, often just annoying conspiracy theorist.” 
  7. Duggan, Paul. „Austin Hears the Music And Another New Reality; In Texas Cultural Center, People Prepare to Fight Terror” (Fee required), 2001. október 26., A22. oldal (Hozzáférés ideje: 2008. május 20.) „[His cable show] has made the exuberant, 27-year-old conspiracy theorist a minor celebrity in Austin.” 
  8. Conspiracy Files: 9/11 - Q&A: What really happened” (FAQ), BBC News, 2007. február 16. (Hozzáférés ideje: 2008. május 19.) „Leading conspiracy theorist and broadcaster Alex Jones of infowars.com argues that ...” 
  9. ABC News
  10. Roddy, Dennis B. (2009. április 10.). „An Accused Cop Killer's Politics”. Slate. Hozzáférés ideje: 2009. július 23.  
  11. Alex Jones Facebook-oldala. (Hozzáférés: 2014. június 23.)
  12. Piers Morgan vs. Alex Jones feud: helping or hurting gun control? (+video)”, The Christian Science Monitor (Hozzáférés ideje: 2013. január 10.) 
  13. Alex Jones may be the king of conspiracies. CNN online. (Hozzáférés: 2014. június 23.)
  14. Social media abuzz over Piers Morgan vs. Alex Jones”, CNN (Hozzáférés ideje: 2013. január 10.) 
  15. Alex Jones a klímaváltozásról, Russia Today tévécsatorna, 2009. november 24.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]