Agoh–Giuga-sejtés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A számelmélet területén az Agoh–Giuga-sejtés a prímszámokat és a Bk Bernoulli-számokat összekötő sejtés, ami szerint p akkor és csak akkor prímszám, ha

A sejtés névadói Takashi Agoh és Giuseppe Giuga.

Ekvivalens megfogalmazás[szerkesztés]

A sejtés fenti megfogalmazása Takashi Agohtól származik (1990); a Giuseppe Giuga által 1950-ben megadott változata úgy szól, hogy p akkor prím, ha

ami más alakban:

Triviálisan igazolható, hogy a második egyenlőség fennállásának elégséges feltétele, ha p prím, hiszen ha p prímszám, a kis Fermat-tétel kimondja, hogy:

minden értéke, amiből következik a második egyenlőség, hiszen

Állapot[szerkesztés]

Az állítás azért sejtés és nem tétel, mert ugyan a p prím volta az egyenlőség fennállásának elégséges, de nem biztos, hogy szükséges feltétele (tehát létezhet olyan n összetett szám, ami kielégíti a képletet). Megmutatták, hogy ha létezik olyan n összetett szám, ami kielégíti a képletet, akkor az egyszerre Carmichael-szám és Giuga-szám, ami legalább 13 800 jegyű (Borwein, Borwein, Borwein, Girgensohn 1996).

A Wilson-tétellel való kapcsolata[szerkesztés]

Az Agoh–Giuga-sejtés hasonlóságot mutat az igaznak bizonyult Wilson-tétellel. A Wilson-tétel kimondja, hogy a p szám akkor és csak akkor prím, ha

ami a következő alakban is felírható:

Jegyzetek[szerkesztés]