Agancsos papagáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Agancsos papagáj
Horned Parakeet 3487 Copyright TP ONG.JPG
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Laposfarkúpapagáj-formák (Platycercinae)
Nem: Eunymphicus
Faj: E. cornutus
Tudományos név
Eunymphicus cornutus
Gmelin, 1788
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Agancsos papagáj témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Agancsos papagáj témájú kategóriát.

Az agancsos papagáj vagy szarvas papagáj (Eunymphicus cornutus) a madarak (Aves) osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a papagájfélék (Psittacidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új-Kaledónia területén honos. Legfőképp 1200 méter tengerszint feletti magasságban él párás erdőkben. Előnyben részesíti az Agathis és az Araukária fenyőket, de kerüli a kókuszdió-ültetvényeket és a part menti területeket.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élénk színű tollazatú madár. Hossza 32 cm, testtömege 130-150 g. Farka vége kék, szárnya vége fekete. Feje teteje piros, arca fekete. Testének nagy része zöld és sárga tollazatú. A fiatal madarak feje teteje elsősorban fekete.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisebb, nagyobb csoportokban táplálkozik. Tápláléka nagyrészt magokból és diófélékből áll.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fészkét sziklákra, kidőlt fákra, vagy faodvakba készíti. A párzási ideje szeptembertől márciusig tart. Fészekalja 2–4 tojásból áll. A költés 21–22 nap. A fiókák 5–6 hét után repülnek ki a fészekből.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajnak kicsi a népessége, amiről azt gondolják, hogy átesett némi csökkenésen, ám az oka nem ismert. Aktuális helyzete veszélyeztetett az élőhely pusztítása miatt, és a fészkeket kifosztó emlősök miatt is (kifejezetten a patkány). Szerencsére kevés a bizonyíték arra, hogy kereskednének vele, vagy hogy csapdába kerülne. Nem jelent rá veszélyt az orrvadászat, bár vannak a szigeten fogságban tartott egyedek.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]