Advanced Packaging Tool

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
APT
Az APT a Seamonkey telepítése közben
Az APT a Seamonkey telepítése közben

Legfrissebb stabil
kiadás
1.0.5 (2014. június 18.)
0.9.7.9+deb7u6 (2014. október 23.)[1][2]
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Programozási nyelv C++
Operációs rendszer GNU
GNU/Linux
OS X
Platform Unix-szerű
Kategória csomagkezelő
szabad szoftver
Licenc GNU General Public License
Az APT weboldala

Az Advanced Packaging Tool, vagy röviden APT egy ingyenes és nyílt forráskódú csomagkezelő szoftver Debian GNU/Linux rendszereken[3]. A szoftver használata jelentősen megkönnyíti a szoftverek telepítését ezen rendszereken, azáltal, hogy a szükséges csomagokat függőségekkel együtt letölti, konfigurálja, és telepíti a számítógépre akár előre lefordított állományokből, akár forráskódból fordítva[3].

Az eredetileg a Debian által bevezetett dpkg csomagkezelőre épülő frontend számos másik Linux terjesztésben is használatos. A Debianos verziója csak DEB csomagokat kezel, de létezik apt4rpm is az RPM alapú terjesztésekhez[4], és elérhető Mac OS X[5] és OpenSolaris rendszereken is.

Használat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apt alapvetően egy szoftvergyűjtemény, az apt nevű csomagban terjesztve. A csomag jelentős részét egy C++ nyelven írt könyvtár teszi ki, melyet a legtöbb, csomagban mellékelt konzolos program használ, például az apt, apt-get és az apt-cache. Az apt csomag alapvető szoftvernek minősül, melyet alapértelmezésben tartalmaz a Debian operációs rendszer. Az apt-ot lehet akár a dpkg frontendjének is tekinteni, mintegy a dselect egy barátságosabb verzióját. Amíg a dpkg a csomagokat egyesével kezeli, az apt ennél összetettebb: kezeli a különböző csomagösszefüggéseket is (különösképpen a függőségeket).

Az APT-ot sokszor a Debian legnagyobb előnyeként tartják számon[6][7][8][9], melynek indokakánk szokszor a Debian szigorú minőségkövetelményet hozzák fel.[10][11]

Az APT egyik legfontosabb jellemzője az, ahogy a dpkg-t használja: a telepítendő/eltávolítandó csomagokat topologikus sorrendbe állítja, és ennek megfelelően kezeli a csomagokat a lehető legoptimálisabb sorrendben a dpkg használatával.

Szoftver telepítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A felhasználó egyszerre egy vagy több csomagot is telepíthet. Minden csomagot csak a csomag név részével kell jelölni a teljes név helyett (például Debian rendszeren libc6 csomaghoz csak az előbbi, rövid nevet kell használni a teljes libc6_1.9.6-2.deb helyett). Az apt szoftver telepíti a csomag függőségeit (ha vannak ilyenek), majd a csomagot is. Eredetileg ez volt az apt alapú csomagkezelő szoftverek legfontosabb tulajdonsága, mellyel elkerülték az adott csomag telepíthetetlenségét hiányzó csomag(ok) miatt.

Az apt egy másik fontos tulajdonsága a csomagok automatikus letöltése egy távoli csomagtárból (vagy repository-ból). A helyeket (repository-kat), ahol a csomagokat keresi a szoftver egy konfigurációs fájlban lehet tárolni (/etc/apt/sources.list) - ezek a helyek lehetnek a hálózaton (például az interneten), vagy akár egy helyi tárolón is. Az apt képes ezen helyekről letölteni kívánt csomagokat (amennyiben azok elérhetőek a megadott helyek valamelyikén), illetve képes lekérdezni hogy ezeken a helyeken mely, esetleg eddig nem telepített csomagok érhetőek el.

Az apt lehetőséget ad arra, hogy az automatikus szoftver ütközést elkerülő döntéseket felülírja a felhasználó, például lehetséges egy bizonyos verziót telepíteni egy csomagból, ezzel régebbi verzióra "vissza-frissíteni", downgrade-elni egy csomagot. Ezzel azonban érdemes óvatosan bánni, hisz más, ettől a downgrade-elt csomagtól függő programok meghibásodhatnak.

Az apt_preferences (/etc/apt/preferences) segítségével csomagszinten is meg lehet határozni, hogy mely verziók legyenek telepítve (pl stabil vagy béta változat).

A felhasználók meghatározhatnak csomagneveket POSIX reguláris kifejezésekkel is.

Update, upgrade és dist-upgrade[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az update parancsot a helyi csomag indexek frissítésére lehet használni. Használatakor a program betölti az összes elérhető csomag listát az /etc/apt/sources.list fájlban meghatározott helyekről. Például Debian alapú rendszerek esetében letölti és feldolgozza a Packages.gz fájlt az összes meghatározott helyről, így szerezve információt új illetve frissített csomagokről.
  • Az upgrade parancs segítségével az összes telepített csomag frissítésre kerül a legfrissebb verzióra, ami az /etc/apt/sources.listfájlban meghatározott helyeken elérhető. Amennyiben egy csomagból elérhető frissebb verzió, az telepítésre kerül - de előzőleg telepített csomagok soha nem kerülnek törlésre. Amennyiben egy csomaghoz nem érhető el frissítés, úgy az változatlanul telepítve marad.
  • A dist-upgrade parancs az upgrade tulajdonságain felül intelligensen kezeli a függőségek változásait is. Az apt-get fejlett ütközés-megoldó rendszerrel rendelkezik, amely először mindig a legfontosabb csomagok függőségeit próbálja meg frissíteni, esetenként egy kevésbé kritikus csomag használhatatlanná tételével (például ha a fontos A csomag egy új verziót használ egy függőségből, de a nem kritikus B csomag egy régebbi verziót használ ugyanabból a függőségből). A csomagok a dist-upgrade esetében is az /etc/apt/sources.list fájlban meghatározott helyekről kerülnek frissítésre.[12]

Konfiguráció és fájlok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apt konfigurációs fájljai és könyvtárai az /etc/apt könyvtárban találhatóak.

Az APT konfigurációs programja az apt-config.[13] Az apt-config dump megmutatja az apt teljes konfigurációját.[14]

Fájlok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • /etc/apt/sources/list: A források listája, ahonnan a csomagok letöltésre kerülnek.
  • /etc/apt/sources.list.d/: További csomag letöltő helyek listái.
  • /etc/apt/apt.conf: APT konfigurációs fájl
  • /etc/apt/apt.conf.d/: További konfigurációs fájlok.
  • /etc/apt/preferences: Csomagok letöltendő verzióinak meghatározása. Itt lehet rögzíteni például, ha egy csomagok nem kell frissíteni, vagy ha egy csomagot egy bizonyos forrásból szeretnénk letölteni.
  • /var/cache/apt/archives/: az eddig letöltött csomagok tárolókönyvtára.
  • /var/cache/apt/archives/partial/: az éppen letöltés alatt álló csomagok konyvtára.
  • /var/lib/apt/lists/: ebben a könyvtárban vannak a sources.list fájlban levő források csomaglistái.
  • /var/lib/apt/lists/partial/: ideiglenes könyvtár az épp letöltés alatt álló csomaglistáknak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az APT a csomagtárak (repository) rendszerére támaszkodva találja meg a csomagokat és a függőségeket. Az apt csomagtár tulajdonképpen egy könyvtár melyben a csomagok, illetve egy index fájl található. A csomagtár lehet a hálózaton vagy akár CDROM-on is. A Debian projekt központi csomagtárában több, mint 25000 csomag áll telepítésre készen.

Akárhány további csomagtár címet meg lehet adni a sources.list konfigurációs fájlban (/etc/apt/sources.list), melyeket utána az APT használni fog. Több grafikus felület is lehetőséget a fájl egyszerűbb módosítására (apt-setup). Miután egy csomagtár hozzá lett adva a listához, a csomagokat külön forrásmeghatározás nélkül lehet telepíteni, és a telepített csomagok automatikusan frissítésre kerülnek.

A hálózati csomagtárakon felül más média is meghatározható (például CD, pendrive, merevlemez) az apt-cdrom[15] segítségével, vagy a file:/[16] előtag használatával a források listájában. Az apt-cdrom is használható cd-rom-on kívüli tárolók meghatározására a -d kapcsoló használatával (például merevlemez, pendrive). A Debian telepítőlemezek is tartalmaznak egy csomagtárat, mellyel hálózat nélkül lehet csomagokat frissíteni.

Probléma merülhet fel, amikor több forrás is letöltésre kínálja fel ugyanazokat a csomagokat. Ezen gond megoldható rögzítéssel (pinning) - meg lehet határozni, hogy egy csomag melyik forrásból kerüljön mindig letöltésre.

Csomagrögzítés - Pinning[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amennyiben egy csomagot több forrásból is le lehet tölteni (esetleg különböző verziókkal), lehetőség van arra, hogy meghatározzuk, hogy melyik forrásból legyen az adott csomag letöltve. Ezzel biztosítani lehet, hogy a csomagok nem lesznek frissítve inkompatibilis vagy instabil verziókra, mely esetleg tönkre tehetne más csomagokat.

Ezeket az /etc/apt/preferences fájlban kell meghatározni[17], bár létezik több grafikus felület is a munka megkönnyítésére.

Frontendek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Többféle frontend is létezik az APT-hoz, melyek fejlett funkciókkal, és könnyebb kezeléssel rendelkeznek. Néhány példa:

  • Synaptic Package Manager, egy GTK+ alapú grafikus felület
  • Ubuntu Software Center, egy GTK+ alapú grafikus felület, az Ubuntu által fejlesztve
  • aptitude, egy konzolos felület
  • KPackage, a KDE része
  • Adept Package Manager, egy grafikus felület KDE-hez
  • PackageKit, egy daemon, a freedesktop.org által fejlesztve
  • GDebi, egy GTK+ alapú grafikus felület, főként Ubuntuhoz
  • apt-cdrom, mellyel cd-rom csomagtárakat lehet hozzáadni a rendszerhez (cd-rom csomagtárként való meghatározásához az apt-cdrom-ot kell használni, manuálisan nem lehetséges)
  • apt-zip, mellyel eltávolítható lemezeket (például pendrive) lehet csomagtárként meghatározni
  • apt-foo, mellyel egy internetes linkre kattintva lehet csomagokat telepíteni (kísérleti)[18]
  • Cydia, egy APT alapú csomagkezelő jailbreakelt iOS rendszerekhez[19][20]
  • gnome-apt, egy GTK+/GNOME widget alapú grafikus felület
  • Muon Software Center, egy Qt alapú grafikus felület
  • apticron, egy cron által futtatott szolgáltatás, ami rendszeradminisztrátoroknak küld emailt a függőben levő frissítésekről

Az APT frontendek általában tudnak

  • új, telepítendő csomagokat keresni
  • telepített csomagokat frissíteni
  • új csomagokat telepíteni, vagy meglevőket törölni
  • teljes rendszert frissíteni.

Az APT frontendek ki tudják listázni a telepített/frissített csomagok függőségeit; megkérdezni a felhasználót, hogy az újonnan telepített csomag által javasolt csomagok is telepítve legyenek-e; automatikusan telepíteni a szükséges függőségeket, illetve egyéb műveletekre is képesek, például el tudják távolítani a nem használt/elavult csomagokat.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apt-get program kialakulásához a dselect leváltására készített deity[21] kódnevű program vezetett. A projekttel Brian White, az akkori Debian Release Manager volt megbízva. A legelső működőképes apt-get programot még dpkg-get-nek hívták, és csak az alapfunkciók tesztelésére volt benne lehetőség, melyek az új felhasználói felület alapjait képezték volna.[22]

Az APT kezdeti fejlesztésekor a kommunikáció IRC-en keresztül folyt, így ezek elvesztek. A "Deity Creation Team" levelezőlistájának az archívuma is csak pár mérföldkövet említ.

A Deity (Isten) nevet végül elvetették a szó vallásos vonatkozása miatt. Az APT nevet végül egy hosszas megbeszéléseket követően fogadták el. A nevet IRC-en vetették fel, és a levelezőlistán véglegesítették és fogadták el.[23] Eredetileg az APT nem egy betűszó volt, hanem a program teljes neve. IRC-n sok megbeszélés folyt, hogy mit jelöljön az APT név, azonban végül a fejlesztő csapat úgy döntött, hogy az APT nem rövidítés, és soha nem lesz betűszóként feloldva hivatalosan.

Az első hivatalos teszt verziókat 1998-ban kezdték terjeszteni IRC-en keresztül. Az első Debian verzió a Debian 2.1-ben debütált 1999. Március 9-én.[24]

Végső soron az eredeti ötlet, hogy leváltsák a dselect felületet kudarcba fulladt. A felhasználói felület fejlesztése teljesen leállt az apt-get első hivatalos verziójának megjelenése után. A felhasználói visszajelzések a konzolos használatról annyira pozitívak voltak, hogy a csapat minden erejével az alap funkciók továbbfejlesztésére koncentrált. De nem kellett sokat várni, amíg független fejlesztők megalkották az első felhasználói felületeket a libapt-pkg-re alapozva.

Az "első" APT éra utolsó nagy próbálkozása volt, hogy teljesen leváltsák a dpkg-t (libapt-inst). Bár ez is kudarcba fulladt, a megírt kód egy része bekerült a hatékony apt-ftparchive és libapt Python könyvtárakba. Ezután az eredeti fejlesztőkről nem hallottak többet, és az APT karbantartása szinte megszűnt létezni.

Végül egy új csapat kezdett dolgozni a szoftveren új funkciókat hozzáadva. Kiadták az APT 0.6-os verzióját olyan újításokkal, mint a Secure APT, ami erős kriptografikus aláírással hitelesíti csomagtárakat.[25]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. https://packages.debian.org/source/stable/apt
  2. Accepted apt 0.9.7.9+deb7u7 (source all amd64) into proposed-updates->stable-new, proposed-updates (angol nyelven)
  3. ^ a b apt-get(8) - Linux man page. linux.die.net. [2008. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  4. APT-RPM. apt-rpm.org. [2008. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  5. Fink - About. www.finkproject.org. [2008. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 12.)
  6. Byfield, Bruce: An apt-get primer, 2004. december 9. [2010. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. From the archives: the best distros of 2000. Tux Radar
  8. Dorgan, David: Migrating to Debian. linux.ie, 2004. január 19. [2010. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. Mobile Linux development with Familiar and a minimal Debian. Mobile Tux
  10. Why Debian
  11. Debian policy manual
  12. die.net Linux Man pages
  13. Apt-Config
  14. Query APT Configuration Using apt-config - Debian Admin
  15. apt-cdrom
  16. 'i.e. Deb file:/mnt/install stable main contrib. non-free'
  17. Apt Pinning. Debian Wiki. [2006. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 19.)
  18. OzOS | apt:foo
  19. Jurick, David. iPhone Hacks: Pushing the iPhone and iPod touch Beyond Their Limits. O'Reilly Media, Inc. (2009). ISBN 9780596516642. Hozzáférés ideje: 2013. január 18. 
  20. Adhikari, Richard: Android, Schmandroid: Linux on the iPhone. LinuxInsider, 2008. március 20. (Hozzáférés: 2013. január 18.)
  21. Deity Mailing List, 1997-04
  22. Deity Mailing List, 1998-03
  23. Deity Mailing List, 1998-03
  24. A Brief History of Debian. Debian.org
  25. Secure APT. Debian Wiki. [2006. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 5.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Advanced_Packaging_Tool című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.