Adorján Bence

Adorján Bence
Született	1921. szeptember 14. Budapest
Elhunyt	1989. augusztus 12. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Karsai Adél
Gyermekei	két gyermek: Bence Adél
Szülei	Adorján Barnabás, Goth Mária
Foglalkozása	villamosmérnök közgazdász jövőkutató
Iskolái	Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1946)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Tudományos fokozat	tudományok doktora a közgazdaság-tudományok kandidátusa
Hatással voltak rá	Heller Farkas
Sablon • Wikidata • Segítség

Adorján Bence
	Nem található szabad kép.(?)
	Adorján Bence. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Informatikaitörténeti Fórum.

1948-1957 között az Országos Tervhivatalban dolgozott

1957-1966 között a MTA Központi Fizikai Kutatóintézetben dolgozott

Adorján Bence (Budapest, 1921. szeptember 14. – Budapest, 1989. augusztus 12.) közgazdász, villamosmérnök, informatikus, jövőkutató, az MTA doktora.

Családja

Szülei Adorján Barnabás (–1949. december 26.) villamossági vállalkozó, rádiófelszerelési üzlettulajdonos, majd villanyszerelő kisiparos és Goth Mária vendéglátóipari alkalmazott, majd postai műszaki rajzoló. Apja építette – többek között – a Telefonhírmondó hangszórós erősítőit és a Bródy Sándor utcai első rádióstúdió antennáit.

Felesége Karsai Adél (meghalt Budapest, 1975. szeptember 29. Temetés: 1975. október 7. Farkasréti temető).

Gyermekei, fia: ifj. Adorján Bence (–1996.) gépészmérnök, az ÉVITERV munkatársa; leánya: Kovár Gyuláné Adorján Adél (1954 – 1984. augusztus 6.) orvos, a SOTE II. sz. Kórbonctani Intézete orvosa.

Élete

Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán közgazdász oklevelet és doktori oklevelet szerzett (1946), a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Gyengeáramú Szakán végzett (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (az első magyar informatikai kandidátus, 1976), doktori (1985). Okleveles könyvvizsgálói (1951) és felsőfokú népgazdasági tervezési képesítést is szerzett (1953).

A Magyar Petróleum Rt. adminisztrátora (1939–1941), a Hungária Vegyiművek munkatársa (1942–1948), az Országos Tervhivatal főelőadója (1948–1950), osztályvezetője (1950–1957). Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Elektromos Főosztálya tudományos munkatársa és főosztályvezető-helyettese (1957–1966), főosztályvezetője (1966–1968). Az Elektronikus Fejlesztő és Kísérleti Műszergyártó Vállalat üzemvezetője (1968–1969), a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) tudományos és műszaki-gazdasági tanácsadója (1969–1972), az SZKI igazgatóhelyettese (1972–1981), nyugdíjas tudományos tanácsadója (1981–1989).

A Perugiai Egyetem ösztöndíjasa (1942). Beruházás-tervezéssel az ipari beruházások hatékonyságvizsgálatával foglalkozott. Tanulmányai befejezése után két nagy vegyipari vállalatnál dolgozott, közben Heller Farkasnál (1877–1955) védte meg doktori értekezését. A II. világháború után, mint fiatal közgazdász, részt vett az Magyar Kommunista Párt Államgazdasági Osztálya által irányított közgazdasági tanulmányokban és az első népgazdasági tervek kidolgozásában (1948–1950), valamint közreműködött a magyarországi könyvszakértői képzési és vizsgáztatási rendszer demokratizálásában; majd munkáját az Országos Tervhivatalban is folytatta.

Jelentős szerepet játszott a Brüsszeli Világkiállítás magyar sikerében, a magyar pavilon tudományos kiállítási és bemutatórészlegének vezetője (már, mint az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Elektromos Főosztálya tudományos munkatársa, 1958-ban).

Kezdeményezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irányítása alatt létrejött SZKI megalakulását, ahol új szervezési módszereket dolgozott ki a termelés koncentrálására, és ezzel összefüggésben, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából az I. Számítástechnikai Kutató Célprogram megalkotója (1976–1980 és 1980–1985). Különösen értékesek a számítógépesítés egyre növekvő hatását és a társadalomnak az egyre növekvő számítógép-függőségét elemző megállapításai.

Az 1980-as években megjelent számítástechnikai művei a hazai informatikai irodalom nagyközönségnek szánt, igen nagy sajtóvisszhangot kiváltott, klasszikus dolgozatai. Írásai révén gyakran szerepelt napilapokban, hetilapokban és népszerű magazinokban.

• Az MTA Jövőkutatási Bizottságának vezetője (1976–1981).
• A KGST Atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó bizottság nukleáris műszerszekciójának vezetője (1960–1967).
• A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Ipargazdasági Szakosztálya és a
• METESZ Ipari Osztálya Oktatási Csoportjának tagja.

Kitüntetései: Munka Érdemrend (bronz, 1969; ezüst, 1979). A Mérés és Automatika c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt 1973-tól.

Szabadalma volt: Többutas koaxiális kapcsoló. Többekkel. (1965).

Adorján Bence temetése 1989. augusztus 23-án a Farkasréti temetőben a 60-2/0/13/18 számú sírhelyébe történt.

Fontosabb művei

• A magyar vegyipar fejlődésének lehetőségei. Egyetemi doktori értekezés. (Bp., 1946)
• A beruházások hatékonyságának kérdéséről. Sóky Dezsővel. (Az Országos Tervhivatal Tanulmányi Osztályának kiadványa. Bp., 1952)
• A beruházási terv. (A népgazdaság tervezése. Bp., 1952)
• Beruházási szervezetünk. – Beruházási szervezet a Szovjetunióban. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1953)
• A termelés koncentrálásának új szervezési irányai. Monográfia. (Bp., 1968)
• Jövedelmek és termelékenység. (Bp., 1972)
• Számítástechnika tegnap, ma, holnap. Monográfia és kandidátusi értekezés is. (Bp., 1977)
• A számítástechnika várható fejlődéséről. Tanulmányok. (PROGNOSZTIKA - A MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa. 1977. 1-2. sz.)
• A számítástechnika jövőjéről. Szentgyörgyi Zsuzsával. (Magyar Tudomány, 1978)
• A számítástechnika, mint a népgazdaság egészének fejlődését szolgáló új eszköz, illetve módszer prognosztizálásának néhány tapasztalata. (A III. Magyar Jövőkutatási Konferencia előadásai. 1978. okt. 3–5. Bp., 1979)
• A számítástechnika fejlődésének előrejelzése. Szini Istvánnal. (Vállalatvezetés, vállalatszervezés, 1979)
• A számítástechnikai prognóziskészítés tapasztalatairól és jövőjéről. Sipka Jenővel, Szentgyörgyi Zsuzsával. (Prognosztika, 1980)
• Jövedelempolitika. (Bp., 1981)
• A számítástechnika válaszúton. Monográfia. (Bp., 1982)
• A tudományos-technikai forradalom okozta változások felgyorsulásának és állandósuló irányzatainak néhány következménye. (Közgazdasági Szemle – 1983. július-augusztus.)
• Computer science in the next two decades. 259-272. In.: Future research in Hungary / [by Géza Kovács et al.]. / ed. by Ervin Bóna, Éva Gábor, Pál Sárkány. (Bp. Akadémiai Kiadó. 1983)
• Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. Monográfia. (Bp., 1984)
• Műszaki-gazdasági és társadalmi kölcsönhatások érvényesülése a számítástechnikában. Doktori értek. is. (Bp., 1985)

Források

• Adorján Bence (magyar nyelven). Névpont.hu Kozák Péter. 2021. (Hozzáférés: 2022. február 28.)
• Gergely István: Adorján Bence, A termelés koncentrálásának új szervezési irányai: Recenzió. Közgazdasági Szemle – Szakirodalmi tájékoztató rovat, XV. évf. 7–8. sz. (1968) 1001–1003. o. Hozzáférés: 2021. október 11.
• A Magyar Tudományos Akadémia Almanachja IV. Rész. A tudományos minősítés: A közgazdaságtudományok kandidátusai. 5. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1976. 636. o. ISBN 963 05 1189 4 Hozzáférés: 2021. október 11.  
• Nováky Erzsébet: Adorján Bence, Számítástechnika tegnap, ma, holnap: Recenzió. Közgazdasági Szemle – Szakirodalmi tájékoztató rovat, XXV. évf. 1. sz. (1978. január) 118–119. o. Hozzáférés: 2021. október 11.
• Nováky Erzsébet: Adorján Bence, A számítástechnika válaszúton: Recenzió. Közgazdasági Szemle – Szakirodalmi tájékoztató rovat, XXX. évf. 9. sz. (1983. szeptember) 1154–1155. o. Hozzáférés: 2021. október 11.
• Adorján Bence 1989. augusztus 12.-én elhunyt. A Farkasréti Temetőben temették el. Magyar Nemzet, 1989-08-18. 193. sz.
• A Farkasréti temető nevezetes halottainak listája Adorján Bence