Adolf Muschg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adolf Muschg
Adolf Muschg, 2008.jpg
Lausanne, 2008
Élete
Született 1934. május 13. (80 éves)
Zollikon (Zürich kanton)
Nemzetiség Svájc svájci
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, elbeszélés, dráma, vers, krimi, irodalmi életrajz
Első műve Im Sommer des Hasen
Irodalmi díjai Carl Zuckmayer-medál (1990) Büchner-díj (1994)
Adolf-muschg-2010-ffm-001.jpg
Adolf Muschg aláírása
Adolf Muschg aláírása

Adolf Muschg (Zollikon (Zürich kanton) 1934. május 13.) svájci író, drámaíró, költő, irodalomtudós, egyetemi tanár.

Adolf Muschg germanisztikát, angolt és pszichológiát tanult a zürichi egyetemen, és Ernst Barlachból írta doktori disszertációját. 1959-től 1962-ig egy zürichi gimnáziumban dolgozott mint irodalomtanár. Ezután több kül- és belföldi egyetemen volt vendégtanár, majd 1970-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule irodalom- és németprofesszora lett. Kilchbergben él Zürich mellett, 1965 óta ír regényeket és elbeszéléseket. Regényeinek gyakori témája a polgári családi élet problémái, az intellektuális réteg hatalomhoz való viszony, a bűn, a sikertelenség kérdései és a művészet (terápiás) szerepe a társadalomban. Legismertebb regénye Albissers Grund, amely - mint később pl. a Baiyun - egy krimitörténet kereteit kihasználva a fentebb említett problémákkal foglalkozik. A főszereplők körüli cselekményeken kívül betekintést nyerhetünk a svájci mentalitásba és társadalomba, és ezen cél érdekében helyenként szatirikus hangvételű. Muschg pszichológiai és pszichoanalitikus megközelítése jól számon követhető ismert esszéjében [1] is.

Legfontosabb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Im Sommer des Hasen. 1965
  • Gegenzauber. 1967
  • Fremdkörper. 1968
  • Rumpelstilz. Ein kleinbürgerliches Trauerspiel. 1968
  • Mitgespielt. 1969
  • Die Aufgeregten von Goethe. Ein politisches Drama. 1971
  • Liebesgeschichten. 1972
  • Albissers Grund. 1974
  • Entfernte Bekannte. 1976
  • Kellers Abend. Ein Stück aus dem 19. Jahrhundert. 1976
  • Gottfried Keller. 1977
  • Besuch in der Schweiz. Vier Erzählungen. 1978
  • Noch ein Wunsch. 1979
  • Baiyun oder die Freundschaftsgesellschaft. 1980
  • Literatur als Therapie? Ein Exkurs über das Heilsame und das Unheilbare. 1981
  • Leib und Leben. 1982
  • Das Licht und der Schlüssel. Erziehungsroman eines Vampirs. 1984
  • Der Turmhahn und andere Liebesgeschichten. 1987
  • Die Schweiz am Ende. Am Ende die Schweiz. Erinnerungen an mein Land vor 1991
  • Der Rote Ritter. Eine Geschichte von Parzival. 1993
  • Herr, was fehlt Euch? Zusprüche und Nachreden aus dem Sprechzimmer des heiligen Grals. 1994
  • Die Insel, die Kolumbus nicht gefunden hat. Sieben Gesichter Japans. 1995
  • mein Heimatland! 150 Versuche mit dem berühmten Schweizer Echo. 1998
  • Sutters Glück. 2001
  • Das gefangene Lächeln. 2002.
  • Gehen kann ich allein und andere Liebesgeschichten, 2003
  • Der Schein trügt nicht. Über Goethe, 2004
  • Eikan, du bist spät, 2005
  • Wenn es ein Glück ist. Liebesgeschichten aus vier Jahrzehnten, 2008
  • Kinderhochzeit, Roman, 2008

Magyarul megjelent művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A pásztor avagy a tanya, Égtájak 1974, Öt világrész elbeszélései, Európa Kiadó, 1974.

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Literatur als Therapie? Ein Exkurs über das Heilsame und das Unheilbare. Frankfurter Vorlesungen, 1981

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Manfred Dierks (Szerk.): Adolf Muschg. Suhrkamp Verlag, Frankfurt am Main 1989, ISBN 3-518-38586-0.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]