Adobe InDesign

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adobe InDesign
Adobe InDesign CS3 icon.png

Fejlesztő Adobe Systems
Legfrissebb stabil kiadás CS6 (8.0) (2012. május 3.) +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás ismeretlen +/-
Operációs rendszer Mac OS X, Microsoft Windows
Kategória Desktop publishing
Licenc kereskedelmi, nyílt forráskódú
Az Adobe InDesign weboldala

Az Adobe InDesign egy asztali kiadványszerkesztő program, amelyet az Adobe Systems gyárt. A program használható poszterek, szórólapok, brosúrák, magazinok, újságok és könyvek szerkesztésére is. Az InDesign segítségével emellett tablet eszközökre szánt tartalmak is szerkeszthetőek az Adobe Digital Publishing Suite használatával. A programot elsősorban grafikusok és kiadványszerkesztők használják, leggyakrabban időszakos kiadványok, poszterek és nyomtatott médiumok szerkesztésére.[1]

A program támogatja az EPUB és SFW formátumokba exportálást is, így e-könyvek és digitális kiadványok is készíthetőek vele, így például digitális magazinok és olyan tartalmak, amelyeket tableteken való fogyasztásra szánnak. Az InDesign az XML formátumot és a stíluslapokat is támogatja, így alkalmas címkézett tartalmak elkészítésére digitális és online formátumok számára. Az Adobe InCopy szövegszerkesztő ugyanazt a motort használja, mint az InDesign.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az InDesign az Adobe PageMaker utódja, amelyet az Aldus cég 1994-es felvásárlásával szerzett meg az Adobe. 1998-ra a PageMaker részesedése a professzionális piacon minimálisra csökkent a jóval több funkciót kínáló 1994-es QuarkXPress 3.3 alkalmazással, illetve annak 1996-os 4.0-ás verziójával szemben. A Quarknak ekkor szándékában állt felvásárolni az Adobét a PageMaker kivételével, elkerülendő az Egyesült Államok trösztellenes törvényeinek megsértését.[2][3]

Az Adobe visszautasította a felvásárlási ajánlatot, és inkább folytatta a munkát egy új, saját kiadványszerkesztő alkalmazás kifejlesztésén. Az eredetileg "Shuksan" kódnevű projektet még az Aldus indította útjára. Az Adobe később "K2" kódnévre változtatta ezt, végül pedig 1999-ben InDesign 1.0 néven adták ki az elkészült alkalmazást.

2002-ben az InDesign vált az első natív Mac OS X kiadványszerkesztő szoftverré. A 3-as verzió, mely már az InDesign CS nevet viselte, jóval több emberhez jutott el, mivel a Photoshop, Illustrator és Acrobat programokkal együtt értékesítették a Creative Suite részeként.

Az InDesign PDF (Portable Document Format) formátumban exportál dokumentumokat és többnyelvű támogatással rendelkezik. Ez volt az első kiadványszerkesztő alkalmazás, amely támogatta az Unicode-támogatással bírt a szövegek feldolgozása érdekében, OpenType fontot tartalmazott a fejlettebb tipográfiai megoldások kivitelezése érdekében, illetve állítható átlátszósággal, megjelenési stílusokkal, optikai margóigazítással és a JavaScript által platform független scriptelési lehetőséggel is bírt.

A szoftver későbbi verzióiban új formátumok váltak elérhetővé. Az InDesign CS-ben bemutatott új funkciók - elsősorban a tipográfiai lehetőségek - támogatása érdekében sem a programot, sem a dokumentumok formátumát nem tették visszafelé kompatibilissé. Ehelyett az InDesign CS2-vel bevezették a visszafelé kompatibilis, XML-alapú INX (.inx) dokumentumformátumot. A 2005 áprilisában kiadott 3.1-es frissítéssel ellátott InDesign CS verziók képesek az InDesign CS2-vel elmentett, INX formátumban exportált fájlok olvasására. Az InDesign Interchange formátum az InDesign CS-nél korábbi verziókat nem támogat. Az InDesign CS5-el az Adobe az INX-et az InDesign Markup Language (IDML) formátumra cserélte, amely szintén XML-alapú.[4]

Az Adobe 2007-ben az InDesign CS3-at (és a Creative Suite 3-at) univerzális bináris szoftverként fejlesztette ki, amely natív Intel és PowerPC Mac gépekre. Ezt a verziót azonban csak két évvel a tervezett publikálást követően, 2005-ben adták ki. Az Adobe vezérigazgatója, Bruce Chizen ekkor jelentette be, hogy az Adobe lesz az első, amely univerzális alkalmazások egész sorát adja majd ki[5]. A CS2 Mac verzió kódját szorosan integrálták a PPC architektúrába, és nem volt natívan kompatibilis az Apple új gépeiben található Intel processzorokkal, így a termékek más platformokra portolása nehézkesebb volt, mint azt korábban várták. A CS3 alkalmazásba az Adobe integrálta a Macromedia termékeket 2005-ben ahelyett, hogy újraírták volna a CS2-t a CS3 fejlesztésével egyidőben.

InDesign és Leopard[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az InDesign CS3-nak eredetileg komoly kompatibilitási problémái voltak a Leoparddal (Mac OS X v10.5). Az Adobe közlése szerint az Áthelyezés, Mentés, Mentés másként vagy Exportálás parancsok használatakor az OS vagy Adobe parancssorokban az InDesign CS3 működése váratlanul leállhat, s ezekre a problémákra akkor még nem létezett megoldás[6]. Az Apple végül az OS X 10.5.4-es frissítésben oldotta meg a kompatibilitási problémát.[7]

InDesign Server[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Adobe 2005 októberében adta ki az InDesign Server CS2-t, az InDesign egy módosított, felhasználói felület nélküli verzióját Windows és Macintosh szerverplatformokra. Ennek nem volt része semmilyen szerkesztőkliens, inkább az InDesign plug-in technológia segítségével kliens-szerver megoldásokat készítő fejlesztőknek szánták[8]. 2007 márciusában az Adobe hivatalosan bejelentette az Adobe InDesign CS3 Server szoftvert az Adobe InDesign család részeként.

Verziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • InDesign CS6 (8.0) – 2012 május
  • InDesign CS5.5 (7.5) – 2011 április
  • InDesign CS5 (7.0) – 2010
  • InDesign CS4 (6.0) – 2008
  • InDesign CS3 (5.0) – 2007
  • InDesign CS2 (4.0) – 2005
  • InDesign CS és InDesign CS PageMaker Edition (3.0) – 2003

Honosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az InDesign közel-keleti kiadásai különleges beállításokat is tartalmaznak, hogy arab és héber szövegeket is meg tudjanak jeleníteni[9]. Ezek az alábbiak:

  • Szövegbeállítások: különleges beállítások az arab és héber szövegek megjelenítésére, úgymint:
    • Arab, perzsa és hindi számjegyek használata;
    • Kasidák használata betűközként és sorkizáráskor;
    • Ikerbetűk használata;
    • Az ékezetek pozíciójának beállítása;
    • A szöveg sorkizárása sztenderd, arab és naskh módok szerint;
    • Különleges karakterek beillesztésének lehetősége;
    • Sztenderd, arab és héber stílusok alkalmazása az oldalak, bekezdések és lábjegyzetek számozásakor.
  • Kétirányú szöveg: A jobbról balra haladó irány alkalmazható több objektumra is, így bekezdésekre, karakterekre és táblákra is. Egy dokumentumon belül vegyesen alkalmazható a jobbról balra haladó, illetve a balról jobbra haladó szövegirány.
  • Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék címek minden támogatott nyelvre.
  • Indexek: Egyszerű kulcsszavas és komplexebb indexek hozhatóak létre a szövegben található információk alapján.
  • Importálás és exportálás: QuarkXPress fájlok importálása akár Arabic XT, Arabic Phonyx vagy Hebrew XPressWay fontok használatával.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. InDesign CC - Oktatóanyagok és támogatás. helpx.adobe.com Hozzáférés: 2015. feb. 16.
  2. Ann Marsh. „Pride goeth before destruction”, Forbes, 1999. május 31. (Hozzáférés ideje: 2015. február 16.) (angol nyelvű) 
  3. Az InDesign és az Adobe háborúja. www.ruander.hu Hozzáférés: 2015. feb. 16.
  4. InDesign Developer documentation. www.adobe.com (angolul) Hozzáférés: 2015. feb. 16.
  5. Live Coverage of Steve Jobs Keynote. liveblog.macobserver.com (angolul) (2005. jún. 06.) Hozzáférés: 2015. feb. 16.
  6. Adobe® InDesign® CS3 5.0.2 Update Read Me. www.adobe.com (angolul) (2008) Hozzáférés: 2015. feb. 16. (PDF)
  7. Anne-Marie Concepcion. „Leopard 10.5.4 Fixes InDesign Nav Services Glitches”, InDesignSecrets, 2008. június 30. (Hozzáférés ideje: 2015. február 16.) (angol nyelvű) 
  8. Adobe® InDesign® Server CS2 Frequently Asked Questions. www.adobe.com (angolul) (2005. okt. 17.) Hozzáférés: 2015. feb. 16. (PDF)
  9. InDesign CC (2014) system requirements and language versions. helpx.adobe.com (angolul) Hozzáférés: 2015. feb. 16.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Adobe InDesign című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.