Adat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az adat az információ, a közlés, a hír, az értesülés, azaz elemi ismeret.

Az adat megjelenési formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az adat független az adathordozótól, azonban feltételez valamilyen médiumot amely közvetíti az értesülést, hordozza az adatot. Médium lehet például a levegő (hang esetében), rádióhullám, a fénykábelben terjedő optikai jel, az újságlap, a CD-ROM, de akár a biológiai szövetmintában (vérben) a gén is. Az adat megjelenési formája a társadalom fejlettségi szintjétől függ. Az adathordozó megsemmisülése általában maga után vonja az adat megsemmisülését is, hacsak nem maradt fent róla biztonsági másolat vagy nem rekonstruálható az adat egyéb módon.

Legismertebb a statisztikai adat fogalma, mivel a Központi Statisztikai Hivatal által hazánkban tízévenként tartott népszámlálás a társadalom minden rétegét érinti.

Adatvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendezett és társadalmilag hasznos információ érték, amelynek védelme az adatkezelők fontos érdeke. Az összegyűjtött adatok biztonságos megőrzése, tárolása és az illetéktelenek hozzáférésének kizárása az adatvédelem.

A személyes adatok jogi oltalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élő természetes személyekkel kapcsolatba hozható adatok a személyes adatok. A személyes adatok kezelését a törvény szigorú feltételekhez köti. A személyes adatok jogi oltalmával foglalkozó jogterület a személyes adatok védelme. A jogterület alapvetően nem a már összegyűjtött adatokat védelmezi, hanem az egyének információs önrendelkezési jogát.

Nem személyes adatok kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természetes személyekkel kapcsolatban nem álló adatok kezelését egyes kivételes esetekben törvény korlátozhatja például nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy egyéb államérdekből, de ezt leszámítva az ilyen adatok kezelése teljesen szabad.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]