Nagypikkelyű koncér

Nagypikkelyű koncér
	Kifogott példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontyalakúak (Cypriniformes);
Öregcsalád:	Cyprinoidea;
Család:	Pontyfélék (Cyprinidae);
Alcsalád:	Leuciscinae;
Nem:	Achondrostoma; Robalo, et al., 2007
Faj:	A. oligolepis;
Tudományos név
	Achondrostoma oligolepis; (Robalo, Doadrio, Almada & Kottelat, 2005)
Szinonimák
	Chondrostoma macrolepidotum (Steindachner, 1866); Chondrostoma macrolepidotus (Steindachner, 1866); Chondrostoma oligolepis Robalo, Doadrio, Almada & Kottelat, 2005; Leuciscus macrolepidotus Steindachner, 1866; Rutilus macrolepidotus (Steindachner, 1866);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagypikkelyű koncér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagypikkelyű koncér témájú kategóriát.

A nagypikkelyű koncér (Achondrostoma oligolepis) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A nagypikkelyű koncér a portugáliai Cintra, Alcobaca és Coimbra folyók, illetve a környék álló- és lassú folyású vizeinek lakója.

Megjelenése

A hal háta magas, teste mérsékelten nyújtott, a hazai bodorkáéhoz hasonló, feje viszonylag kicsi. Kis szájnyílása végállású. Nagy, kerekded pikkelyei vannak, 42-45 az oldalvonal mentén. Mellúszói 17-18, hátúszója 10 (-11), farok alatti úszója 10-11 sugarú. Garatfogai egysorosak, 5-5. Háta a szürkészöldtől az olajzöldig változik, fémfényű. Oldala világosszürke, kékes és aranyszínű csillogással. Hasa ezüstösen csillogó. A kopoltyúfedőtől a farokúszóig világosszürke hosszanti csík vonul. Hátúszója feketés, a többi a pirosastól a narancsszínűig változik, világoskék szegéllyel. Testhossza 15-18 centiméter, legfeljebb 25 centiméter.

Életmódja

A nagypikkelyű koncér rajhal, szívesen tartózkodik a vízinövények sűrűjében, parti vizekben. Tápláléka állati és növényi plankton, rovarok és rovar lárvák.

Szaporodása

Április és július között ívik, ilyenkor a hímek kopoltyúfedőin, fejtetőjén és hátán élénk nászkiütések jelennek meg. A körülbelül 1,5 milliméter átmérőjű ragadós ikrák (a nőstény nagyságától függően 20 000-50 000) a sekély parti vizek növényein tapadnak meg. A kelési idő 1-2 hét. Kikelésük után a lárvák a fejükön lévő ragadós mirigy segítségével néhány napig még a növényekre tapadnak, és a szikzacskójukból táplálkoznak.

Források

Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
Achondrostoma oligolepis (Robalo, Doadrio, Almada & Kottelat, 2005) FishBase
Robalo, J.I., I. Doadrio, V.C. Almada and M. Kottelat, 2005. Chondrostoma oligolepis, new replacement name for Leuciscus macrolepidotus Steindachner, 1866 (Teleostei: Cyprinidae). Ichthyol. Explor. Freshwat. 16(1):47-48.
ITIS szerinti rendszerbesorolása

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap