Abaháza (Zemplén vármegye)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Lois131 (vitalap | szerkesztései) 2020. július 26., 16:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Kettő kategória szóközzel kezdődött, de kijavítottam szóköz nélkülire.)
Abaháza
Bodrogszentes
Megszűnés17. század
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Elhelyezkedése
Abaháza (Szlovákia)
Abaháza
Abaháza
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 25′ 40″, k. h. 21° 56′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 40″, k. h. 21° 56′ 45″

Abaháza Bodrogszentes és Királyhelmec határában létezett egykori község Zemplén vármegyében, a mai Szlovákiában a Kassai kerület a Tőketerebesi járásában.

Nevének eredete

Nevét valószínűleg Aba nevű birtokosáról kapta.

Fekvése

A korabeli leírások alapján valahol a mai Bodrogszentes és Királyhelmec között feküdt.

Története

Abaháza Árpád-kori település, melynek első ismert birtokosa az Abaházy család volt. Az 1240-es években a Királyhelmec melletti Abaháza községből a tatárok elől az emberek a szentesi hegyen álló kolostorba menekültek. A tatárok nem tudtak betörni, így felgyújtották. Benne égtek mindannyian. Amikor restaurálták a templomot megtalálták a csontmaradványokat, melyeket a belső térben eltemettek.[1]

Első írásos említése nemesi névben Nagy Lajos király 1369. március 3-án Visegrádon kelt oklevelében történt, melyben meghagyja a leleszi konventnek, hogy Kistarkan-i Miklós fia Mátyás „Kystarkan” nevű possessiójának Doeh fia László és fiai „Nogtarkan” possessiója felé lévő határát járják be és a határjeleket újítsák meg.[2] Az oklevélben a királyi emberek között említik „Abahaza”-i János fia Pétert.

Zemplén vármegye monográfiája szerint „Szentes közelében fekszik Abaháza-puszta, hajdan község és 1434-ben Palóczi Zsigmond birtoka. 1437-ben Pike Balázs, 1445-ben Csorba András, 1465-ben Bacskai István és Tárkányi István, 1493-ban Czékei János vannak említve birtokosaiként. 1550-ben Skaricza Mátyás, harminc évvel később Golopy Gáspár a birtokosa, de 1629-ben már praedium és Sennyey Sándor az ura. Első, ősi birtokosa azonban az Abaházy család volt. A község határában több kőbánya van.”[3]

Jegyzetek

  1. Felvidék.ma: Balassa Zoltán: Kulcsár Ferenc virágzó kerek világa (hozzáférés:2020.07.01.)
  2. Diplomatikai levéltár 5724.
  3. Borovszky Samu: Zemplén vármegye

Források