A szövetséges hatalmak legfőbb parancsnoka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szövetséges hatalmak legfőbb parancsnoksága a Dai-Icsi Szejmej épületben kapott helyet. (A háttérben álló magas épület később épült.)

A szövetséges hatalmak legfőbb parancsnoka (angolul Supreme Commander of the Allied Powers, rövidítve SCAP) címet Douglas MacArthur tábornok kapta a második világháborút követően Japán megszállása során. Bár létezett más legfőbb szövetséges parancsnok is, ezt a titulust csak MacArthur használta.

MacArthur véleménye szerint az ő szövetséges parancsnoki jelenléte egy szent küldetés eredménye volt. A feltétel nélküli japán fegyverletételt követő egyik beszédében kijelentette, hogy „a szent küldetést siker koronázta”.[1]

Japánban MacArthur beosztását GHQ (General Headquarters) néven emlegették, mivel az SCAP a megszállást adminisztráló intézményre utalt. Az SCAP-ban dolgozó több száz katona és polgári alkalmazott készítette el a japán alkotmány első változatait. Ezeket később egy pár kiegészítéssel elfogadta a Japán Országgyűlés.

MacArthur és az SCAP jelentős szerepet játszott abban, hogy a háború utáni perekben a császári család összes tagját felmentsék.[2] 1945. november 26-án MacArthur jelezte Micumasa Jonai admirálisnak, hogy a császár lemondására nem lesz szükség. Már a háborús bűnöket vizsgáló bíróság összeülése előtt is az SCAP és a Hirohito-kormány tagjai azon munkálkodtak, hogy a vallomások közül egyetlenegy se legyen terhelő a császári családra nézve.[3]

A japán fegyverletételt követő hét évben az ország politikai és gazdasági irányításán túl az SCAP a sajtót is irányítása alatt tartotta. A cenzurálási szekció 31 témában tiltott be híreket, többek között az alábbiakban:[4]

  • Kritika a szövetséges hatalmak legfőbb parancsnokával és annak irányító szervezetével kapcsolatban
  • A szövetséges országok kritizálása
  • A háború előtti és utáni szövetséges politika kritizálása
  • Birodalmi propaganda bármilyen formája
  • Háborús bűnösök védelme
  • A „demokrácia-ellenes” államformák dicsőítése
  • Az atombomba
  • A feketepiac
  • Az USA és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatai

Bár a cenzurálási törvényeken az idő múlásával enyhítettek, egy pár téma, például az atombomba, egészen 1952-ig, a megszállás végéig, tabunak számított.

MacArthurt 1951 áprilisában Harry S. Truman elnök leváltotta a koreai háborúval kapcsolatos parancsmegtagadásért. Utóda Matthew Ridgway tábornok lett arra a közel egy évre, amíg a San Francisco-i békeszerződés véglegesen le nem zárta a második világháborút.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dower (1999), 41. oldal
  2. John Dower, Embracing Defeat, 1999, Herbert Bix, Hirohito and the making of modern Japan, 2001
  3. Dower (1999), 325. oldal
  4. Dower (1999), 341. oldal

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John W. Dower Embracing Defeat: Japan in the Wake of World War II. 1999. W.W Norton & Company. New York. PP. 41 – 341. ISBN 0-393-32027-8
  • Eiji Takemae, Robert Ricketts, Sebastian Swann Inside GHQ : the Allied occupation of Japan and its legacy Continuum International Publishing Group, New York, 2002. ISBN 9780826462473 ISBN 9780485113143