A hamelni patkányfogó
A Hamelni patkányfogó (németül: Der Rattenfänger von Hameln) német legenda, mely Hameln városához kapcsolódik. Több változatban is ismert.
Tartalomjegyzék |
A legenda [szerkesztés]
Az egyes változatok egyetértenek abban, hogy 1284 júniusában a patkányoktól hemzsegő Hameln városába egy köpönyeges idegen érkezett, aki egy bizonyos pénzért elvállalta, hogy megszabadítja a várost a patkányoktól. Bűvös erejű sípjával a Weser folyóba csalogatta az állatokat, de a bérét megtagadták tőle.
1284 június 26-án vadász képében tért vissza, és újra megfújta sípját, de most a gyerekeket csalogatta magával. A Koppel-hegybe vezette őket, ahonnan többé nem kerültek elő. 130 gyerek tűnt el.
A különböző változatok eltérnek abban, hogy elkésett-e és visszatért-e néhány gyerek. Az egyik változat szerint az egyik sánta, a másik vak, a harmadik siket volt; ő a többi gyereket követte kíváncsiságból. Egy másik változat szerint az egyik vak, a másik néma volt, a harmadik pedig visszafordult útközben a kabátkájáért.[1] Egyes változatokban a gyerekeket is a folyóba fullasztotta, míg mások szerint a gyerekek visszatérhettek, miután a szülők többszörösen is kifizették a patkányfogót.[2]
Egyes változatok szerint a patkányfogó Erdélyben bukkant fel újra, ahol letelepedett a gyerekekkel. Így ők lettek az első erdélyi szászok.
Több mint harminc nyelvre fordították le, és sok országban tanítják. Ismert Ázsiában is Amerikában is.[3]
Ábrázolása [szerkesztés]
A monda legelső ismert ábrázolása egy 1300 körül festett üvegablak volt, ami azonban a 17. században elpusztult. A kép egy valóban megtörtént eseményre utal, de máig nem ismert, hogy mire, ugyanis a patkányok csak a 16. században kerültek be a történetbe. Azt sem tudjuk, milyen tragédia érhette a hamelni gyerekeket. Lehetett áradás, vagy toborzás egy újabb keresztes hadjáratra. Egyes vélemények szerint a patkányfogó a halált jelképezi, mások szerint a gyerekeket eladták a konstantinápolyi rabszolgapiacon. A halál jöhetett járvány képében, vagy egy pogány kultusz miatti isteni beavatkozásként, amikor is a kultuszt űző gyerekeket egy földcsuszamlás sodorta el, amiből kevesen menekültek meg.[4] Egy történelmi „legenda” szerint a hamelni gyerekek az erdélyi szászok ősei.[5]
Motívumai és feldolgozása [szerkesztés]
A mondában felbukkan az Európa-szerte ismert bűvös síp motívuma.
A monda kedveltté vált a költők, írók körében. A leghíresebb feldolgozások:
- a Des Knaben Wunderhorn egyik darabja
- Goethe Rattenfängerlied-je
- Karl Joseph Simrock balladája
- Julius Wolff verses elbeszélése (Der Rattenfänger von Hameln)
- Joachim von der Goltz drámája (1932).
- Az ABBA "The Piper" (A furulyás) című dala (Super Trouper magylemez, 1980) (angolul a hamelni patkányfogó = The Pied Piper of Hamelin).
Néhány további feldolgozás:
- Walt Disney filmje a patkányfogóról
- Egyes vélemények szerint Arany János Ünneprontók című balladája is ilyen feldolgozásnak tekinthető, bár ez vitatható, mivel maga a történet egészen más, csak egyes motívumok egyeznek.
- A halálba szólító vándor dalnok legendás motívumát Reményik Sándor is felhasználta, A hammelni patkányfogó című versében.[6]
Források [szerkesztés]
- ↑ Szanyi Gyula: Német nyelvkönyv III. 112., 113.
- ↑ True Story The Pied Piper of Hamelin Never Piped: About the true story behind the legend of the Pied Piper of Hamelin. GREAT HAPPENINGS THAT NEVER HAPPENED © 1975 - 1981 by David Wallechinsky & Irving Wallace from "The People's Almanac" series of books and posted on Trivia-Library.Com Accessed September 4, 2008
- ↑ http://www.725-jahre-rattenfaenger.de/ger
- ↑ Hüsam, Gernot: Der Koppen- Berg der Rattenfängersage von Hameln. Herausgeber: Museumsverein Coppenbrügge e.V. 1990.
- ↑ A monda Erdélyt célként megjelölő változata
- ↑ http://mek.niif.hu/01000/01052/html/vers0101.htm#21
- Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 186. o.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Grimm testvérek változata
- A patkányfogó mondája (magyarul)
- Egy sánta gyereket szerepeltető verses változat (angolul)
