A hamelni patkányfogó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A hamelni patkányfogó szobra Hamelnben

A Hamelni patkányfogó (németül: Der Rattenfänger von Hameln) német legenda, mely Hameln városához kapcsolódik. Több változatban is ismert.

A legenda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyes változatok egyetértenek abban, hogy 1284 júniusában a patkányoktól hemzsegő Hameln városába egy köpönyeges idegen érkezett, aki egy bizonyos összegért elvállalta, hogy megszabadítja a várost a patkányoktól. Bűvös erejű sípjával a Weser folyóba csalogatta az állatokat, ezzel teljesítette a feladatot, de a bérét megtagadták tőle.

1284. június 26-án vadász képében tért vissza, és újra megfújta sípját, de most a gyerekeket csalogatta magával. A Koppel-hegybe vezette őket, ahonnan többé nem kerültek elő. 130 gyerek tűnt el.

A különböző változatok eltérnek abban, hogy elkésett-e és visszatért-e néhány gyerek. Az egyik változat szerint az egyik sánta, a másik vak, a harmadik siket volt; ő a többi gyereket követte kíváncsiságból. Egy másik változat szerint az egyik vak, a másik néma volt, a harmadik pedig visszafordult útközben a kabátkájáért.[1] Egyes változatokban a gyerekeket is a folyóba fullasztotta, míg mások szerint a gyerekek visszatérhettek, miután a szülők többszörösen is kifizették a patkányfogót.[2]

Egyes változatok szerint a patkányfogó Erdélyben bukkant fel újra, ahol letelepedett a gyerekekkel. Így ők lettek az első erdélyi szászok.

A történetet több mint harminc nyelvre fordították le, és sok országban tanítják. Ismert Ázsiában is Amerikában is.[3]

Ábrázolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legrégebbi fennmaradt kép a patkányfogóról. A vízfestményt 1592-ben készítette Augustin von Moersperg a hamelni templom ablakán levő ábra alapján

A monda legelső ismert ábrázolása egy 1300 körül festett üvegablak volt, ami azonban a 17. században elpusztult. A kép egy valóban megtörtént eseményre utal, de máig nem ismert, hogy mire, ugyanis a patkányok csak a 16. században kerültek be a történetbe.

Történelmi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem tudjuk biztosan, milyen tragédia érhette a hamelni gyerekeket. Lehetett áradás, vagy toborzás egy újabb keresztes hadjáratra. Egyes vélemények szerint a patkányfogó a halált jelképezi, mások szerint a gyerekeket eladták a konstantinápolyi rabszolgapiacon. A halál jöhetett járvány képében, vagy egy pogány kultusz miatti isteni beavatkozásként, amikor is a kultuszt űző gyerekeket egy földcsuszamlás sodorta el, amiből kevesen menekültek meg.[4] Egy történelmi „legenda” szerint a hamelni gyerekek az erdélyi szászok ősei.[5]

2014-ben cseh kutatók levéltári forrásokban utalást találtak arra, hogy a 13. században az olmützi püspök rendeletére Vyskov környékére szászokat telepítettek le. A feltételezések szerint 130 fiatal egy toborzás alkalmával áttelepedett Dél-Morvaországba, ahol megalapították Hamlíkov (kis Hameln) – 1596-ban elpusztuló – települését.[6][7]

Motívumai és feldolgozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mondában felbukkan az Európa-szerte ismert bűvös síp motívuma.

A monda kedveltté vált a költők, írók körében. A leghíresebb feldolgozások:

  • a Des Knaben Wunderhorn egyik darabja
  • Goethe Rattenfängerlied-je
  • Karl Joseph Simrock balladája
  • Julius Wolff verses elbeszélése (Der Rattenfänger von Hameln)
  • Joachim von der Goltz drámája (1932)
  • Az ABBA "The Piper" (A furulyás) című dala (Super Trouper magylemez, 1980) (angolul a hamelni patkányfogó = The Pied Piper of Hamelin).
  • Az HBO 2014. április 6.-án debütált sorozatában, a Szilikon-völgy c. sorozatban (Silicon Valley) a főszereplő véletlenül feltalált dollármilliókat érő szoftverét Pied Piper-nek (= patkányfogónak) nevezte el.

Néhány további feldolgozás:

  • Walt Disney filmje a patkányfogóról
  • Egyes vélemények szerint Arany János Ünneprontók című balladája is ilyen feldolgozásnak tekinthető, bár ez vitatható, mivel maga a történet egészen más, csak egyes motívumok egyeznek.
  • A halálba szólító vándor dalnok legendás motívumát Reményik Sándor is felhasználta, A hammelni patkányfogó című versében.[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szanyi Gyula: Német nyelvkönyv III. 112., 113.
  2. True Story The Pied Piper of Hamelin Never Piped: About the true story behind the legend of the Pied Piper of Hamelin. GREAT HAPPENINGS THAT NEVER HAPPENED © 1975 - 1981 by David Wallechinsky & Irving Wallace from "The People's Almanac" series of books and posted on Trivia-Library.Com Accessed September 4, 2008
  3. http://www.725-jahre-rattenfaenger.de/ger
  4. Hüsam, Gernot: Der Koppen- Berg der Rattenfängersage von Hameln. Herausgeber: Museumsverein Coppenbrügge e.V. 1990.
  5. A monda Erdélyt célként megjelölő változata
  6. Rájöttek, hogy ki volt a patkányfogó furulyás
  7. Múlt kor: Megfejtették a hamelni patkányfogó legenda rejtélyét
  8. http://mek.niif.hu/01000/01052/html/vers0101.htm#21

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Világirodalmi lexikon IV. (Grog–Ilv). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1975. 186. o.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A hamelni patkányfogó témájú médiaállományokat.