A csavar fordul egyet (opera)
| A csavar fordul egyet (The Turn of the Screw) | |
| opera | |
 | |
| Eredeti nyelv | angol |
| Alapmű | Henry James: A csavar fordul egyet |
| Zene | Benjamin Britten |
| Librettó | Myfanwy Piper |
| Főbb bemutatók | 1954. szeptember 14. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A csavar fordul egyet témájú médiaállományokat. | |
A csavar fordul egyet (angolul The Turn of the Screw) Benjamin Britten kamaraoperája (op. 54). Librettóját Myfanwy Piper írta Henry James azonos című kisregénye alapján. Ősbemutatója 1954. szeptember 14-én volt a velencei La Fenice operaházban az English Opera Group társulatának előadásában. Magyarországon 2004. február 2-án mutatták be az Erkel Színházban.[1]
Az opera rövid képekből áll, ezeket közzenék kötik össze, amik egy témát és tizenöt variációját adják ki. Az énekeseket kamaraegyüttes kíséri sok ütőhangszerrel és zongorával. Játékideje felvonásonként 53–55 perc.
Szereplők[szerkesztés]
| Szereplő | Hangfekvés |
|---|---|
| A nevelőnő | szoprán |
| Miles, gyermek a gondozásában | fiúszoprán |
| Flora, gyermek a gondozásában | szoprán |
| Mrs Grose, a házvezetőnő | szoprán |
| Peter Quint, korábbi inas | tenor |
| Miss Jessel, korábbi nevelőnő | szoprán |
Cselekménye[szerkesztés]
- Helyszín: Kelet-Anglia
- Idő: a 19. század közepén
A prológusban egy tenor énekes lép a függöny elé, és tájékoztatja a közönséget, hogy „fakuló tintával írt” régi történet következik két árva gyermekről és a gyámjuk által szerződtetett fiatal nevelőnőről. A gyám megtiltotta neki, hogy levelet írjon hozzá, a lakhelyül szolgáló kastély múltját kutassa és magára hagyja a gyermekeket.
Első felvonás
(a-moll téma.) 1. kép. Az utazás. Útban a világtól elzárt kastélyba, a nevelőnő a gyám különös feltételein gondolkozik.
(I., H-dúr variáció.) 2. kép. A fogadtatás. A kastélyban a gyermekek és a házvezetőnő fogadja a nevelőnőt, akinek jók az első benyomásai.
(II., C-dúr variáció.) 3. kép. A levél. Miles iskolájából levél érkezik a fiú rossz viselkedéséről. Mrs. Grose tiltakozása és a gyermek tiszta tekintete meggyőzi, hogy figyelmen kívül hagyhatja az iskola véleményét.
(III., D-dúr variáció.) 4. kép. A torony. A nevelőnő a kellemes nyári estén a kertben hűsöl, mikor egy alakot vesz észre a kastély egyik tornyának ablakában. Találgatja, ki lehet: talán a szimpatikus gyám vagy egy őrült, vagy valaki más?
(IV., E-dúr variáció.) 5. kép. Az ablak. Mikor a gyermekek és a nevelőnő a kastély egyik szobájában játszanak, a különös alak benéz az ablakon. A házvezetőnő elmondja, hogy ez a korábbi, meghalt inas szelleme. Beszél az előző nevelőnőről, aki szintén visszajár kísérteni. Gonoszak voltak mindketten, szörnyű dolgokat követtek el. A nevelőnő megfogadja, hogy minden erejével megvédi Florát és Milest, és támogatásáról biztosítja Mrs. Grose is.
(V., F-dúr variáció.) 6. kép. A leckeóra. Otthoni tanulás közben Miles kis dalt fabrikál a latin malo szó jelentéseiből. Reméli, hogy szerzeménye a nevelőnő tetszését is elnyerte.
(VI., G-dúr variáció.) 7. kép. A tó. Florával egy tóhoz látogat a nevelőnő. A túlparton megjelenik Miss Jessel kísértete. A nevelőnő visszaküldi a kislányt a kastélyba, de meg van győződve, hogy elvesztette a gyermekeket.
(VII., Asz-dúr variáció.) 8. kép. Éjjel. A sötétben a két kísértet a kertbe hívja a gyermekeket. Eltűnésük után értük megy a nevelőnő. Milest faggatja, mit csinált ott, aki erre azt válaszolja, láthatja, hogy rosszalkodik.
Második felvonás
(VIII., Asz-dúr variáció.) 1. kép. Párbeszéd és monológ. A két kísértet megszűnt barátságukról beszélget. Miss Jessel azt mondja, elveszett egy labirintusban.
(IX., Fisz-dúr variáció.) 2. kép. A harangok. A templomkertben Flora és Miles versenyt énekel a kórista fiúkkal. A nevelőnő szerint a két régi alkalmazott bűneinek ők is részesei voltak. Különös beszélgetést folytat a fiúval, aminek a végére arra az elhatározásra jut, lépnie kell.
(X., F-dúr variáció.) 3. kép. Miss Jessel. A tanulószobában Miss Jessel szellemébe ütközik a nevelőnő. Elődje azt mondja, nem nyughat. Az új nevelőnő a tiltás ellenére levelet ír a gyámnak a kialakult helyzetről.
(XI., esz-moll variáció.) 4. kép. A hálószoba. Az elalváshoz készülő Milesnak beszámol a levélről a nevelőnő. Quint szelleme hallatszik, majd elalszanak a gyertyák. A fiú azt mondja, ezt is a volt inas tette.
(XII., E-dúr variáció.) 5. kép. Quint. Quint hangja felszólítja Milest, hogy szerezze meg a levelet. A fiú engedelmeskedik.
(XIII., C-dúr variáció.) 6. kép. A zongora. Flora a zongorán gyakorló Milest hallgatja a két felnőttel. A lány eltűnik a szobából. A nevelőnő és Mrs. Grose a keresésére indulnak.
(XIV., B-dúr variáció.) 7. kép. Flora. A lányt a tónál találják Miss Jessel szellemével, de őt csak a nevelőnő látja, Mrs. Grose nem. Flora ezt nem hiszi, mire a házvezetőnő elvezeti. A nevelőnő úgy gondolja, már csak magára számíthat.
(XV., A-dúr variáció.) 8. kép. Miles. Egy szörnyűségekkel teli éjszaka után Mrs. Grose a lány elutaztatására készül a kastélyból. A levél ellopását megemlíti a nevelőnőnek, aki Miles faggatja arról, ki vette rá erre a tettre. A fiú Quint hangjának kérésére hallgat egy darabig, majd kitör belőle egy kiáltás: „Peter Quint, te, ördög!”. Ezután holtan esik össze. A nevelőnő felfedezve halálát, Miles „malo-dalát” énekli siratásul.
Diszkográfia[szerkesztés]
- Helen Donath (A nevelőnő), Michael Ginn (Miles), Ava June (Mrs Grose), Robert Tear (Peter Quint), Heather Harper (Miss Jessel) stb.; a Covent Garden Zenekara, vez. Sir Colin Davis (1981) Decca 478 4143
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Opera archívum (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2009. szeptember 16.)[halott link]
Források[szerkesztés]
- Csehy Zoltán: Experimentum mundi. (Poszt)modern operakaluz, 1945–2014. Pozsony, 2015. Kalligram. 244–246. l. ISBN 9788081018701
- Lazarus, John: Opera kézikönyv. Ford. Eckhardt Mária. Budapest, 1993. Magvető K. 159–160. l. ISBN 963141955X
- White, Eric Walter: Benjamin Britten élete és operái. Ford. Gergely Pál. Budapest, 1978. Zeneműkiadó. ISBN 9633302455
|  | |
