A Római Császárság csatáinak listája

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. február 12.) ezen a változaton alapul.

A Római Császárság csatáinak és háborúinak listája

I. e. 1. század

I. e. 15. Tiberius hadjárata a szerémségi szkordiszkuszok ellen.
I. e. 13. Agrippa hadjáratával megkezdődik Pannonia elfoglalása.
I. e. 11. Tiberius győzelme a pannonok felett; diadalmenet Rómában. Pannonia meghódításának hivatalos deklarálása.
I. e. 11–8. Sorozatos pannon felkelések; a pannonok ellenállását a breucusok és az amantinusok vezetik.
I. u. 6. Tiberius Carnuntumból hadműveletet készít elő a markomannok ellen. A pannon–dalmata felkelés kitörése; a Tiberius segítségére siető csapatok veresége a Hiuica mocsarainál.
8. augusztus 3. A breucusok a Bathinus folyónál leteszik a fegyvert; főnökük, Bato a Száva-völgyi pannonok felett királyi hatalmat kap.
9. Tiberius leveri a pannon–dalmatafelkelést; a lázadásban részt vevő törzseket széttelepítik, és katonai felügyelet alatt álló civitasokba szervezik; az azalusok áttelepítése Észak-Pannoniába.
9. Publius Quinctilius Varus veresége a teutoburgi erdőben.
66-70. A zsidó háború Júdea ellen vezetett római hadjárat, mely Jeruzsálem pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte.
69-70. A batavus felkelés a Római Birodalom ellen 69-ben és 70-ben Germania Inferior provinciában. A lázadás leverése egybeesett a római császári uralom újbóli megszilárdításával.
69-79. Titus elfoglalja Jeruzsálemet.
87-106. Dák–római háborúk.

132-135. Bar Kohba-felkelés a zsidók második felkelése a Római Birodalom ellen.
166. A germán és szarmata törzsek betörése a Duna vonalánál.
193. Polgárháborúk, öt császár vetélkedése a trónért Septimius Severus lesz a győztes megalapítja a Severusok dinasztiáját.

271. Dacia feladása.
3. sz.-7. sz. A római–szászánida háborúk katonai konfliktusok sorozata, melyekben a Római Birodalom (majd később a Keletrómai Birodalom) harcolt a Szászánida Birodalom ellen.

410. Alarich elfoglalja Rómát.
451. A catalaunumi csata (másképp: catelaunorumi csata) a hunok és a Nyugatrómai Birodalom között. az egykorú galliai és itáliai források (Chronica Gallica, Fredegar-krónika stb.) a Troyes-tól 7,5 km-re nyugatra fekvő Mauriacum nevű helység körüli síkságra helyezik a csatát.
452. Attila hun király betör Itáliába és egészen Aquileiáig nyomul.
455. Vandálok foglalják el és pusztítják Rómát.

Falus Róbert: A Római Birodalom (Képes történelem) Móra, Budapest, 1985. 162 oldal, ISBN 9631143392

Az ókor nagy csatái
Elton, Hugh and Christos Nüssli, "Imperial Battle Map Index". An Online Encyclopedia of Roman Emperors.
"Roman Battles" map, platial.com