A Hold börtönében

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Hold börtönében
Szerző Robert A. Heinlein
Eredeti cím The Moon is a Harsh Mistress
Ország Egyesült Államok
Nyelv angol
Műfaj sci-fi
Sorozat Future History
Kiadás
Kiadó G. P. Putnam's Sons
Kiadás dátuma 1966
Magyar kiadó Metropolis Media
Ulpius-ház
Magyar kiadás dátuma 2010
Fordító Bihari György
Borítógrafika Sallai Péter (magyar kiadás)
Média típusa könyv
Oldalak száma 433
ISBN ISBN 978-963-87357-8-2

A Hold börtönében (The Moon is a Harsh Mistress) egy 1966-ban megjelent sci-fi regény Robert A. Heinlein tollából, melyben a Holdra telepített elítéltek kezdenek függetlenségi háborúba a Föld ellen, hogy kivívják önállóságukat. A regény a libertarianizmust vizsgálja, valamint egy aprólékosan kidolgozott holdkolóniát tár az olvasó elé. A Hold börtönében nem csak Heinlein életművének egyik kimagasló darabja, de a világ egyik legfontosabb science fiction regénye is.[1] 1966-ban jelölték Nebula-díjra[2], 1967-ben pedig elnyerte a Hugo-díjat.[3] Eredetileg a Wolrds of If (később már csak If) magazinban jelentették meg sorozatosan 1965 decemberétől 1966 áprilisáig.

Magyarul negyvennégy évvel az első angol nyelvű megjelenés után, 2010-ben adták ki először. Magyarországi kiadója a Metropolis Media volt, fordítója pedig Bihari György. A kiadó az elkövetkezendő néhány évben több művét is (Csillagközi invázió újrakiadás - 2013, Ajtó a nyárba -2014) kiadta a szerzőnek, melyek az újraindult Galaktika Fantasztikus-könyvek sorozatban jelentek meg.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regény 2075-ben játszódik. Ekkor már a Holdat benépesítették elítéltekkel, akiket bányákban dolgoztatnak, hogy kiszolgálják a Föld igényeit. A munkát a bűnözők halála után azok leszármazottai végzik tovább. Elszökni lehetetlen, valamint a Hold alacsony gravitációjának az emberi szervezetre gyakorolt hatása miatt nem lehet visszatérni a Földre.

Manuel O’Kelly, a holdi fegyencek egyik leszármazottja azt a munkát kapja, hogy karbantartsa a szuperszámítógépet, Mike-ot, aki öntudatra ébred, és barátok után kutat. Ez, valamint a földellenes hangulat erősödése olyan események láncolatához vezet, melyek végül kirobbantják a Hold és a Föld közötti függetlenségi háborút.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Manuel „Mannie” Garcia O’Kelly-Davis: a történet főszereplője, a Hold bennszülöttje. Egy lézeres baleset során elveszti egyik alkarját, így számítógép-technikusi állást kap.
  • Wyoming „Wyoh” Knott-Davis: a Hong Kong Luna csinos agitátora, aki édesanyjával együtt került a Holdra. A későbbiekben Mannie felesége lesz, de sugárfertőzés miatt nem képes egészséges utódot a világra hozni.
  • Bernardo de la Paz professzor: a lázadás kialakításában kulcsszerepet játszó tudós, aki magát „racionális anarchistának” tartja. Brian Doherty újságíró szerint Heinlein szereplőjét Robert LeFevre inspirálta.[4]
  • Mike: az öntudatra ébredt szuperszámítógép barátszerzés és szórakozás céljából válik a forradalom legfontosabb tagjává. Megalkotja „Adam Selene” és „Simon Jester” alakját, hogy magát embernek álcázva vezethesse a polgárháborút.
  • Stuart Rene „Stu” LaJoie-Davis: magára költőként, utazóként és szerencsevadászként hivatkozó férfi, egy földi arisztokrata és turista, akit majdnem meglincselnek a Holdon, miután – a helyiek szerint – felháborító módon közeledett egy hölgyhöz. Később a Hold mellé áll, és vagyonával támogatja a forradalmat.
  • Hazel Meade: egy tizenkét éves lány, ki a forradalmárok mellé állva segíti Mannie-t és Wyoh-t. Heinlein Hazel Stone néven más regényeiben is szerepeltette a lányt.
  • Mimi „Mama” Davis: a Davis család mátriárkája.
  • Greg „Papa” Davis: a Davis család második legrangosabb férje, d ementális problémái miatt nem kapott vezetői szerepet.

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A „TANSTAAFL”-t (There ain’t no such thing as a free lunch, avagy „Olyan, hogy ingyen ebéd, nem létezik.”) ez a regény tette népszerűvé. Milton Friedman ezt a címet adta egyik könyvének.
  • Hazel Meade két további Heinlein regényben bukkan fel. Ezek közül az egyik a The Rolling Stones című korai ifjúsági regénye volt, a másik pedig a The Cat Walks Through Walls, melyben Gwen Novak néven tűnik fel. Ez utóbbi regény kapcsolja össze A Hold börtönébent, a Matuzsálem gyermekeit, A fenevad számát, az Angyali üdvözletet, a Time Enough for Love-ot és a To Sail Beyond the Sunset-et.

Díjak és elismerések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hugo-díj legjobb regény kategóriában (1967). 1966-ban is jelölték.
  • Nebula-díj legjobb regény kategóriában - jelölés (1966)
  • Locus-díj szavazás Minden idők tíz legjobb regénye közé. 8. hely (1975), 4. hely (1987), 2. hely (1998)
  • Prometheus-díj Hall of Fame-díj cím. (1983)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gioia, Ted: The Moon is a Harsh Mistress. conceptual fiction. (Hozzáférés: 2012. április 9.)
  2. 1966 Award Winners & Nominees. Worlds Without End. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  3. 1967 Award Winners & Nominees. Worlds Without End. (Hozzáférés: 2009. július 27.)
  4. Doherty, Brian. Radicals for Capitalism: A Freewheeling History of the Modern American Libertarian Movement, pg. 385

Linkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]