A Fővárosi Állat- és Növénykert Bagolyvára
| A Fővárosi Állat- és Növénykert Bagolyvára | |
 | |
| Település | Budapest XIV. kerülete |
| Cím | 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1866 (1912-ben elbontva, majd ismét felépítve) |
| Rekonstrukciók évei | 1983–1988, 1997 |
| Építési stílus | romantika |
| Tervező | Koch Henrik és Szkalnitzky Antal |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| Elhelyezkedése | |
 A Fővárosi Állat- és Növénykert Bagolyvára
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 09″, k. h. 19° 04′ 35″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 09″, k. h. 19° 04′ 35″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Fővárosi Állat- és Növénykert Bagolyvára témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bagolyvár a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert egyik épülete, mesterséges várrom.
Története[szerkesztés]
Sokan a Budapest Állatkert legrégebbi máig álló épületének tartják a Bagolyvárat, azonban ez csak bizonyos fenntartásokkal igaz. Valóban, az 1866-os első megnyitóra épült fel a Bagolyvár, azonban a kert maitól eltérő helyszínén, ahol napjainkban az úgynevezett Szarvasház áll. Tervezője a korszak két ismert építésze, Koch Henrik és Szkalnitzky Antal volt.
Közel fél évszázados használat után, az 1910-es évekbeli nagy átalakításkor a régi épületeket elbontották. A többi épülettől eltérően a Bagolyvárra a későbbiekben is igényt tartott az Állatkert vezetősége, ezért részeire szedték csak szét, majd – kissé módosított formában (egyes források szerint Kós Károly és Zrumeczky Dezső tervei alapján) – mai helyén ismét felépítették 1912-re.
A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, ezért a háborút követően kitatarozták. 1983–1988 között nagyobb átépítésre került sor az eredeti épületrészek megtartásával, majd 1997-ben ismét átalakították, hogy az itt bemutatott állatoknak jobb körülményeket biztosítsanak. Alsó részén meghagytak emléknek egy üres régi ketrecet.
Neve, állatai[szerkesztés]
A Bagolyvár egy mesterséges várom (falába még ágyúgolyókat is befalaztak a hiteles hatás kedvéért), amelyben a korai időkben valóban baglyokat, hollókat, varjakat, sakálokat, és hiénákat tartottak. Ennek az volt az oka, hogy úgy vélték, ezek az állatok valóban ilyen helyek közelében élnek.
Később erdei kutyákat, a mosómedvéket és a farkasok tartottak a Bagolyvárhoz tartozó részeken. Napjainkban csókák, vízi madarak, muflonok láthatók itt.
A Bagolyvár közvetlen közelében épült az 1980-as években a Vízparti élet háza, és egyéb létesítmények (pl. „farkastanya”).
Irodalom[szerkesztés]
- Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2012, ISBN 978-963-88112-7-1, 56-59. o.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Megújulás a Bagolyvártól a Pálmaházig. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2021. december 13.)