A Borsodmegyei Takarékpénztár épülete

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Borsodmegyei Takarékpénztár épülete
TelepülésMiskolc
CímSzéchenyi utca (56.)
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
A Borsodmegyei Takarékpénztár épülete (Miskolc)
A Borsodmegyei Takarékpénztár épülete
A Borsodmegyei Takarékpénztár épülete
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 20° 47′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 10″, k. h. 20° 47′ 13″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz A Borsodmegyei Takarékpénztár épülete témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Borsodmegyei Takarékpénztár épülete Miskolcon, a Széchenyi utca 56. címen áll, 1910-ben épült.

Története[szerkesztés]

A ház a Borsodmegyei Takarékpénztár új székházának épült. A Takarékpénztár több korábbi pénzintézet összevonása, illetve egyesülése révén jött létre 1893-ban, igazgatóságának elnöke Munk Samu (1855–1933) volt, és a tagok között is számos, a város életében fontos szerepet betöltő személy volt található. A székház két 19. századi földszintes üzletház helyén, a telkek összevonása után épülhetett meg. Az egyik elődépületben – egy 1910-es, röviddel a bontás előtt készült fénykép szerint – Mandl Károly szatócsboltja és a Bleriot Áruház nevű textilüzlet működött. Érdekessége a háznak, hogy pincéje az utcáról nyílt. A szomszédos épületben volt a város első zálogháza, a Bizományi Raktár. A következő üzlet Sachs Endre üveg- és porcelánkereskedése volt, amely ekkor már Szabó Géza tulajdonában volt. A kapu másik oldalán Klein József ruházati boltja működött. Az udvari részeken voltak az üzlettulajdonosok lakásai, a Szinváig lenyúló részen pedig gazdasági épületek álltak.

A Takarékpénztár épületének építési körülményeiről nem lehet sokat tudni. A tervező a korábbi olimpiai bajnok Hajós Alfréd volt,[1] ugyanakkor sem a kivitelező személye, sem a műszaki dokumentáció nem ismert. Sajátos tény az is, hogy az építkezésről és az átadásról a helyi sajtóban nem lehet találni híradásokat, noha ez más hasonló esetekben szinte kötelező jelleggel megtörtént. Egyéb források szerint az épület talán már 1910-ben el is készült (esetleg 1911-re), mindenesetre az első képeslap az épületről 1911-ből való. A Takarékpénztár az épületnek csak az utcai részeit használta, az emeleten kialakított lakásokban a cégvezetők laktak. Az udvari és a déli, Szinva felé eső épületrészekben magán- és bérlakások voltak. Az udvarban és a főutcán üzleteket alakítottak ki, az udvarban volt például a Turul Irógép Vállalat központi lerakata. Az utcai fronton a 20. század második felében sokáig rádió-villamossági szaküzlet, a nyugati oldalon üveg- és porcelánbolt, az udvarban pedig az Express Utazási Iroda működött. A 2010-es években sportruházati, illetve könyvesbolt van a helyükön.

Leírása[szerkesztés]

Az épület háromemeletes, utcai frontját, északi és déli homlokzatának kiképzését és méreteit tekintve is monumentálisnak mondható. A ház közepén zárt udvar található, amely az épület méreteit tekintve viszonylag kicsi. Az épület monumentalitása korábban még szembetűnőbb volt, mert eredetileg az épületnek látványos, kiemelt, manzárdos tetőzete volt, előtte pedig hatalmas, a homlokzat látványát meghatározó, hármas tagolású oromzat állt. A tetőt és az oromépítményt az 1960-as években eltávolították. Az épületet 2007-ben – a tetőzet kivételével –, az eredeti megjelenésnek megfelelően, gondos munkával felújították, az üzletportálokat is az eredetihez hasonlóan képezték ki, és az emeleti homlokzaton a törtfehért és a világosdrappot tették uralkodóvá.

Az épület késő szecessziós homlokzata a harmadik emeleten kilencaxisú, ehhez képest a ritmus az első és a második emeleten megváltozik. A két szélső tengely egyszerű kialakítású, az eggyel beljebb eső tengelyek viszont két emeletet átfogó nagy kiülésű zárterkélyes kialakítást kaptak, a harmadik emeleten nyitott erkéllyel. A középtengelyben ez a megoldás egy emeletnyit csökken, a nyitott erkély a második emeletre esik. A második emeleti nyílások fölött konzolokon nyugvó, méretes szemöldökpárkányok vannak. Az első emeleten, a kétoldali zárterkélyek között könnyed nyitott, vasrácsos erkélyek helyezkednek el. Az ablakkeretek és szárnyak vörösesbarna színűek. A ház bejárata a középtengelyben helyezkedik el, sajátos „vörösmárvány” kereteléssel. A kapu két oldalán egy-egy kőgriffet helyeztek el.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nyáry, Krisztián, 1972-: Merész magyarok : 30 emberi történet. 2016. ISBN 9789631363562 Hozzáférés: 2018. augusztus 10.  

Források[szerkesztés]