4446-os mellékút (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2020. október 17., 17:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (közút helyett mellékút, korábbi megállapodás szerint)
4446-os mellékút
Úttípusösszekötő út
Hossza5,6 km
Ország Magyarország
TartományokCsongrád-Csanád megye, Békés megye
Az út elejeEperjes/Árpádhalom 4642
Az út végeOrosháza/Gádoros 4407

A 4446-os számú mellékút egy bő 5,5 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Békés megye és Csongrád-Csanád megye határvidékén; az Orosháza felől Fábiánsebestyén irányába húzódó, közel egyenes vonalban húzódó útvonal egyik közbülső szakasza számozódik így. Mindössze a Békés-megyébe eső 1,7 kilométernyi szakasza szilárd burkolatú; a Csongrád-Csanád-megyébe eső szakasz többnyire nehezen járható földút.

Nyomvonala

Eperjes és Árpádhalom határvonalán ágazik ki a 4642-es útból, kevéssel annak 47. kilométere előtt, és nem messze az előbbi két település és Fábiánsebestyén hármashatárától. Dél-délkelet felé indul, és néhány lépés után keresztezi a MÁV 147-es számú Kiskunfélegyháza–Orosháza-vasútvonalát, nyílt vágányi szakaszon (mintegy 800 méterre nyugatra Újváros megállóhelytől). Talán már a vágányok keresztezésekor is, de legkésőbb azokon túljutva Árpádhalom területén húzódik.

A 750. méterszelvényénél délnek fordul (ugyanitt ágazik ki belőle egy alsóbbrendű út észak felé, az előbbi vasúti megállóhely irányába), de alig fél kilométer után újra a korábbi irányához tér vissza. A település belterületeit nem érinti, azoktól végig nagyjából 2,5-3 kilométerre északra húzódik, és a 4,150-es kilométerszelvénye táján átlépi Gádoros határát. Ott is csak külterületek között halad, az 5. kilométerét elhagyva pedig eléri Orosháza határszélét, onnantól kezdve Gádoros és Orosháza határvonalán folytatódik. Röviddel ezután véget is ér, beletorkollva a 4407-es útba, annak 3,600-as kilométerszelvénye közelében.

Teljes hossza, az országos közutak térképes nyilvántartását szolgáló kira.gov.hu adatbázisa szerint 5,647 kilométer.

Települések az út mentén

Története

Eredetileg, a Szentest Orosházával összekötő szekérút része volt. Az Orosháza felőli hosszú egyenes szakasz meghosszabbításában egy szilárd burkolatú (makadám) bekötőút vezetett az egykori Károlyi-uradalom központjához (Nagy Újváros Major), ami 1910-ben a Szász-család tulajdonába került.[1] A Szentes felől érkező út első jobbkanyarjában a 19. század végéig egy csárda, az "Ujvárosi Csárda" üzemelt, ahol a helyi hagyomány szerint Rózsa Sándor is nemegyszer megfordult. A vasút megépülése után[2] a Bánfalvára (Gádoros) vezető utat is kiszélesítették, majd a harmincas években szilárd burkolattal látták el így ez az útszakasz elvesztette a jelentőségét.[3]

Források

  • kira.gov.hu, lekérdezés időpontja: 2020. július 20.

Jegyzetek

  1. Magyar Királyság (1819–1869) - Második katonai felmérés | Mapire - Történelmi Térképek Online. mapire.eu. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
  2. Bemutatkozik a Szentes-Orosháza vasútvonal. web.archive.org, 2007. április 23. (Hozzáférés: 2020. július 22.)
  3. Magyarország Katonai Felmérése (1941) | Mapire - Történelmi Térképek Online. mapire.eu. (Hozzáférés: 2020. július 22.)